Mit tegyek hogy ne én legyek mindig harmadik kerék?

Egyszeráen engedd el őket. Harmadik kerékből nem lesz szalonna. Lépj be szakkörökbe, ott lehet barátkozni és oda is sokszor ugyanígy magányosabb emberek csatlakoznak. Ott ki tudsz alakítani mélyebb barátságokat is.

Saját bőrömön tapasztaltam, hogy nem érdemes ott erőlködnöm, ahol pótkerék vagyok. A szakkörök viszont bejöttek.

Kicsit kései válasz, de leírnám neked az én történetemet, ami hasonló a tiédhez. Idén már negyedik éve ballagtunk, szerinted hányszor találkoztam bármelyikőjükkel is? Közel egy évvel az érettségi után posztoltak egy közös képet azzal a szöveggel, hogy újra együtt a csapat. Nem lepett meg, de rosszul esett. A legfájóbb pillanat az volt, amikor utolsó évben megtudtam, hogy amúgy nekik van közös messenger csoportjuk elég régóta. Néha teszteltem, hogy ha nem megyek oda hozzájuk szünetben, akkor ők odajönnek-e hozzám vagy keresnek-e vagy valami, de jól meg voltak nélkülem. Utólag visszagondolva nem értem, hogy ha annyira nem is bírtak, akkor miért kellett játszani, hogy jóban vannak velem. Kevésbé esett volna rosszul az a sok dolog. Főleg, hogy úgy alakult össze ez a lánybanda, hogy hárommal én kezdtem el beszélgetni az elején, én kezdeményeztem, hogy suli után együtt menjünk a buszhoz, üljünk le óra előtt együtt a kinti padra, satöbbi... az egyik csaj közben jóban lett még egy lánnyal, és így lettünk végül öten, tehát páratlanul. Valamiért, valahogy én lettem az, aki egyedül maradt, aki mellé már nem ült senki, se az órákon, se a kirándulásokon. Erre tett még rá az is, hogy a tantermek nagy része négyszemélyes padsorokból állt. Egy idő után direkt a legutolsók között mentem be a terembe, hogy mindenki elfoglalja a neki tetsző helyet és ne legyen kínos szitu abból ha esetleg beülök a négyesbe és ők nem tudják, hogy ki maradjon akkor ki (volt ilyen sajnos), úgyhogy beültem a leghátsó négyesbe egyedül (az osztálylétszám is páratlan volt♥). Annyi haszna volt, hogy legalább a tanároknak is láthatatlan voltam. Miattuk amúgy nem is alakult ki közelebbi kapcsolatom a többi osztálytárssal, aztán amikor egyre jobban ki lettem rekesztve, már meg se próbáltam mással barátkozni, mert nálunk is nagyon ment a klikkesedés, és a negyedik évben már nem reméltem, hogy lesz az osztályban, évfolyamban új barátom.

Ha szabad tudni, azóta mi a helyzet?