Elmennétek-e így az osztálytalálkozóra?
24 éves vagyok, most lesz az első, 5 éves osztálytalálkozónk (februárban, a szalagavatónk évfordulóján).
Nekem már kb. mindenkivel megszakadt a kaocsolatom onnan, mert gimi után elköltöztem 5 órányira és nem gyakran járok vissza.
Szívesen mennék az osztálytalálkozóra, mert amúgy jó osztály voltak, csak nagyon szégyellem magam azért, ahol most tart az életem.
Jó gimbáziumba jártunk, mindenki jó egyetemekre ment, a legtöbbjüknek stabil párkapcsolata, saját háza/lakása és jól fizető állása van, külföldre járnak nyaralni. (Facebookon posztolgatják.)
Ezzel szemben én 2 félév után ott kellett, hogy hagyjam az egyetemet, mert anyagi segítségem nem volt, dolgoznom kellett mellette és a kettő nem ment együtt, a munka miatt rosszabb lett az átlagom, ezért tanulmányi ösztöndíjat sem kaptam volna már. Szóval otthagytam az egyetemet.
Jelenleg takarítóként dolgozom havi nettó 130 ezerért, egy pici lyuk az albérletet, amin három idegen lakótárssal osztozom, semmi pluszra nem futja a fizetésemből. Párkapcsolatom nincs, igazából annyira egyedül vagyok, hogy még a szentestét is magányosan töltöttem.
Szóval látva az életszínvonalat, amin a volt osztálytársaim élnek, én nagyon szégyellem magam, hogy egy ekkora csőd lett belőlem.
Nagyon lejáratnám magam, ha odamennék az osztálytalálkozóra?
24/L
Én nem mennék el a helyedben,a magam helyébe sem mennék el.
Érettségivel,ha Pesten élsz,miért nem irodai-ügyfélszolgálati munkát végzel?Ha ugyanennyiért is,de jobban éreznéd magad.
Nem mennék el. Az első 3-4 5 éves találkozót tökéletesen leírta a 6-os.
Én "csak" elváltam a 2. találkozóra, de még most is emlékszem, milyen lúzernek éreztem magam. Pedig a kapcsolatom is jó volt a többiekkel.
És lásd csodát, 20-25 év múlva újra az volt a fontos, hogy TE ki vagy. Újra nem a társad, a pénzed, a pozíciód határozott meg. Újra "csak" osztálytársak lettünk, mint gyerekkorunkban.:)
Menj el, hátha hallasz valakitől olyan tanácsot, ami elindít egy jobb irányba.
24 éves emberekről beszélünk, van saját lakásuk, stb. Magyar viszonylatban ez szinte csak családi hátérrel, szülői segítséggel valósítható meg ennyi idősen, aki nem olyan háttérrel indul, az még nagyon jó képességekkel is csak az egyetem elvégzése után kb. 10-15 évvel tud egy komolyabb egzisztenciát kialakítani.
Persze, hogy a szüleik segítettek nekik, de attól még most normális életük van - velem ellentétben.
Viszont nekem várhatóan 10-15 év múlva sem lesz semmilyen egzisztenciám. Bennragadtam ebben a helyzetben, megtakarítani pedig nem tudok, minden pénzem elmegy az albérletre, rezsire, ...
Ráadásul tanulni sem tudok, mert ha visszamennékbaz egyetemre, megint nem lenne elég időm dolgozni. Meg már öregnek érzem magam hozzá.
Hidd el, nincs mit szégyellned. Csak sajnos ezek az első egy-két osztálytalálkozók a szerzésről szólnak.
Nem vagy idős a tanulást újra elkezdeni, ha máshogy nem, levelezőn.
Vagy menj el egy nyelvtanfolyamra és - sajnos- irány külföld.
Egy darabig a szüleid meghatározták a jelened és a jövőd, de a továbbiakért te is felelős vagy.
Most néztem meg 24 éves vagy?? Most komoly?!
Kérdező, ne hidd, hogy öreg vagy a tanuláshoz! Én 29 évesen idén ültem vissza az iskolapadba, ugyanígy voltam vele, hogy á, öreg vagyok, kilógnék a sorból, á, munka mellett úgyse menne, minden évben úgy voltam vele, hogy de jó lenne jelentkezni, aztán mégse, mert úgyse férne bele. Idén amolyan villámcsapás jelleg volt, megláttam egy szakot, ami érdekel, véletlen jött szembe, nem kerestem. Utolsó pillanatban jelentkeztem a határidő előtt.
Nehéz, mert tényleg nehéz munka mellett a levelező, de imádom. :) Az első pár óra volt nehéz, mert bazz, arra se emlékszem már, hogy kell jól jegyzetelni. De aztán visszazökkentem. És tudod mit? Vannak nálam öregebbek is. :)
Szóval ne keseredj el! Az anyagiakra sajnos nem tudok okosat mondani, én is így élek albérletben hónapról hónapra, előrelépés nélkül. De ha a világot nem is fogod megváltani, nettó 130nál többet is ki tudsz hozni magadból, érettségivel is. Pont tegnap láttam egy hirdetést, dbh ügyfélszolgálat, sima érettségit kérnek, nyelvtudás se kell nekik, nettó 170 plusz cafetéria. Nem írtad, pesti vagy-e, de ha igen, szívesen visszakeresem neked.
Ha ennyire rossz érzéseket keltene Benned, hallva a többieket, hogy mennyire bejött nekik a nagybetűs Élet, inkább ne menj el. Meg gondolom a sajnálkozásokból sem kérnél.
Én alapból nem megyek el osztálytalálkozókra, mert a legtöbb esetben úgyis a dicsekvésekről szól: klassz otthon, autó, csodálatos házastárs, X számú gyerek, fantasztikusan fizető állás, stb.
Én sem tudnék valami sokat felmutatni, ez van, így alakult.
Amúgy sem foglalkoztatnak már az egykori iskolatársak, elmúlt, emberek jönnek-mennek a sok év alatt, a jelennek élek, jól elvagyok, és tán jobb is lesz. Te is erre gondolj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!