Egy tanár hogy húzza meg a határait (részletek lent)?
Vannak az esetek, amikor a tanár próbál egy magányos vagy egy bánatos diákot felkarolni, hogy beilleszkedjen, jobban legyen, de a pozitív változás helyett azt tapasztalja, hogy a tanuló rosszabbul van, ha nincs probléma, kreál egyet és mindig a tanár társaságát keresi, a határokat átlépve. Ez nem egy konkrét eset, hanem általánosságban.
Abból kiindulva, hogy a gyerekeknél és néhány kiskamasznál még nem alakult ki az ösztön, hogy, hol kell megállni, mik a határok és szíven üti, ha az őt segítő felnőtt visszalép pár lépést, ezt hogy lehet úgy egyensúlyban tartani, hogy a diáknak is segítsen a tanár, de a kapcsolatuk is megmaradjon egészségesnek?
Én gondolkoztam, hogy tanár leszek, de ezzel nagyon sok gondom van. Többször is előfordult, hogy valakinek segíteni akartam és túllépett bizonyos határokat, majd az egész úgy végződött, hogy a mai napig mérges rám; mert én se vagyok tisztában azzal, hogy a "Nem" szócska mikor hasznos és mikor udvariatlan.
Szeretnék segíteni a leendő diákjaimnak, ha megigénylik, de úgy, hogy tényleg segítsek és ne ártsak.
Tanárok, ti ezt hogy oldjátok meg?
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
A kezdet kezdetén le kell szögezni, hogy mi történik köztetek, és ez miről szól. Ha látod a gyereken, hogy illúziókba ringatja magát (erre szoktak jelek lenni), akkor meg kell vele beszélni, és emlékeztetni kell arra, hogy a kezdet kezdetén mit beszéltetek meg. Nem kell kegyetlennek lenni, hanem következetesnek, ez a pedagógiai munka alfája és omegája. Azaz neked nem dolgod a gyerek érzelmi világával törődni, neked a következetességet kell betartani, és ennek a szabályai mentén kell foglalkozni a gyerek problémáival.
Tudom, hogy ezt így leírni könnyű, a való életben pedig ott van benned a sajnálat, és hajlandó vagy felrúgni a szabályokat, és közel engeded magadhoz a gyereket. De hidd el, ha látod rajta, hogy hajlamos többet belegondolni, ilyenkor többet ártasz neki! Tudni kell mindig határozottan nemet mondani, ha ezt idejében teszed, lehet, hogy rosszul esik neki, de még mindig jobb így, mintha felelőtlenül hagyod, hogy mindenfélét belegondoljon a dologba, és aztán "lököd el". Ezért kell tudnod, hogy mit csinálsz, és neked kell annak lenni, aki nem az érzelmei alapján cselekszik, hanem a saját szabályai alapján.
Szerintem nincs baj ha felrugod a szabályokat és nem a tanárja hanem a barátja leszel. Hidd el a tisztelet, a lojalitás csak még nagyobb lesz a diákodban. Mondom ezt olyan diákként akin segített tanárja nem egyszer és a barátommá vált. És nem nem csak beképzelem a dolgot mert nemrég meg is beszéltük ezt, oda-vissza megy a segítség köztünk.
Persze a határokat nem árt tisztázni hogy mit tudom én bármi van suliban megbeszéljük de délután nem hivogatsz vagy érted. Hidd el az ilyen diákokban rengeteg hála van, hisz ezek a tanárok a megmentőink.
Csak azt azért tényleg gondold át hogy akarod e ezt, mert ha nem akkor neki se kezdj az egésznek mert ahogy írtad csak rosszabbat teszel...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!