Aszocális vagyok, vagy csak szimplán flúgos? (Egyetem)
Sosem voltam egy társasági ember, viszont az egyetem a szociális "életem" mélypontját jelenti perpillanat. Másodéves vagyok, a tanulással nincsen sok bajom, viszont észrevettem hogy eléggé kinéztek a csoporttársaim.
Nem szoktam eljárni bulizni / ismerkedni / szakkörökre sem, mivel hidegen hagy a csoporttársaim 99%-a, jó ha van 6-7 olyan emberrel, akivel szoktam néha beszélgetni.
Előadásokon próbálok mindig az első sorba ülni, nem azért mert sznob vagyok, hanem mert ténylegesen érdekel az óra + előre nem igazán szokott senki sem ülni, így nem kell két órán át hallgatnom azt Dolby Digital módban, hogy ki hogy b*szott be előző este, vagy hogy mennyire unalmas az adott óra. Szemináriumokon a legnagyobb halál számomra a csoportmunka, főleg ha olyan emberekkel kell lennem egy csoportban, akiket nem is ismerek / akarok megismerni, így az egész átmegy egy cringe dologba.
Szünetekben általában igyekszem a társaságtól arrébb vonulni, és olvasni / mobilozni szoktam, vagy tanulni valamelyik órára.
Tökmindegy mi vagy, de ezzel a viselkedéssel a majdani munkahelyet olyan brutál módon meg fogod utálni hogy azt elképzelni se tudod.
El kell fogadni hogy vannak bulizós és kevésbé érdeklődő emberek is. Ha nem tudod elfogadni akkor az életed végéig full egyedül fogsz maradni. Melóban sem lesznek jó kapcsolataid a munkatársakkal (ami maga a halál egyedül lenni egy munkában.)
A csoportmunkát meg célszerű lesz elviselned, sőt aktívan a csoport része lenni, mert (ismét) munkahelyen alapvető dolog hogy csapatban dolgoztok. Nem mindig olyanokkal fogsz együtt dolgozni akiket ismersz/kedvelsz. Hozzá kell szokni hogy ez is az élet része.
Azért néznek ki a csoporttársaid mert te meg lenézed őket ezzel a viselkedéssel. Tudom te ezt nem így éled meg, de ők igen. Minek beszélgessenek, keressék a kapcsolatot egy olyan emberrel akit hidegen hagy hogy mások milyenek és aktívan távol is tartja magát a közösségtől?
Próbálj változtatni magadon, mert a világ nem fog miattad változni. Az emberek közösségi lények és ez így is fog maradni.
Hm.. erre nem is gondoltam.. igazság szerint tényleg nem nézem le őket, csak szimplán nem keresem velük a kontaktust. Emiatt miért érezné úgy valaki, hogy lenézem?
Igen, de egy munkahely másabb lesz. Mármint, ott nem 4-5 évig rendezkedik be az ember, hogy aztán továbbálljon, hanem alapvetően hosszabb távra. Nyáron szoktam dolgozgatni, ott teljesen jól kijöttem a főnökkel / munkatársakkal / vezetőséggel egyaránt.
Szerintem normális...
Velem is ez van. Első éves vagyok, 24 éves. (előtte dolgoztam, levelezőn tanultam)
A többiekkel nem sok közös témám van. Mások vagyunk. Ők nagy bulizósok, kocsmáznak minden héten, koncertekre járnak stb. Órákról sokat lógnak, ahol nincs jelenléti ív, arra sokan el se mennek/elmennek hamarabb. Órán egész végig telefonoznak, beszélgetnek.
Érzem a korkülönbséget...elszomorít, hogy ilyen trotyi vagyok :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!