Ti "felmentenétek" a csúfolodó kislányt egy ilyen helyzetben?

A tanítót büntetném meg. A saját feladatát rátukmálta egy gyerekre. Ezzel valóban bünteti, csak azért, mert ő jó szokott lenni. A gyerekben is felmrülhet: érdemes jónak lenni?

Valahol itt is igaz a mondás: mindig azt a lovat ütik, amelyik húz.

Én is pedagógus vagyok.

A helyes megoldás, amit Annának meg kéne tanulnia, hogy szépen odamegy és ezt így mind elmondja a tanítónéninek. Ha a tanítónéni ignorálja, akkor felállnia és játszania Katival.

A rossz érzései érthetőek, de nincs feljogosítva a csúfolódásra.

Plusz, az áldozat erről nem is tehet; nem ő, hanem a tanítónéni kérte meg Annát, hogy töltse vele a szünetét. Így az, hogy Anna bántja őtebből a szempontból nem jó, ráadásul az áldozatban is rossz nyomot hagy, hogy bántják és az egyetlen gyerek, akivel úgy, ahogy megvolt is bántja.

Ennyit Annáról, megbüntetném, de csak azért, hogy megértse, ilyet nem teszünk, a fenti szempontok miatt és szépen szóljon a tanítónéninek, szüleinek, ha nem hallgatnak rá, csak kezdjen el játszani Katival.

***

A tanítónéni itt a ludas amúgy; nagyon sok esetben a csendes szófogadó gyerekeket tárgyként kezelik.

Egy kis off;

Amikor én voltam pici, én is Anna voltam. A barátnőmmel.

A fő oka az volt, hogy egyrészt nagyon, de nagyon jól viselkedtem, másrészt, hogy nem mertem sohasem visszaszólni, kis nebáncs virág voltam. Barátnőm dettó.

Ez által a tanítónéni mindkettőnket tárgyként kezelt. Ha valaki valamit nem akart megcsinálni, akkor minket rángatott elő. Pl volt egy osztály rengeteg rossz gyerekkel és együtt mentünk kirándulni velük; a lényeg, hogy abból az osztályból lett volna kb 3 lány maradéknak egy szobára és kellett volna 2 lány tűlünk, akit beraknak hozzájuk (hogy ne legyenek üresen az ágyak). Tudtuk, hogy az osztálytársaik átjárnak hozzánk majd, lehet meglopnak minket, megvernek talán, tönkreteszik a cuccainkat, senki sem jelentkezett. Tanítónéni pedig mondta, hogy akkor a barátnőm és én leszünk azok.

És rengeteg esetben csinálta, hogy valamit meg se kérdezett csak kijelentette, hogy ez így lesz és pont.

Ha határozottabb lettem volna és én odaállok sé azt mondom, hogy már pedig én ezt nem szeretném és a szüleimnek is szóltam volna, biztos leáll ő is.

Szóval Anna esetében is kell egy kis határozottság. :)

"Kati jó kislány." Haha olyan nincs.

A válaszíró 51%-ban hasznos válaszokat ad.

# 7/7

***

Nos, ez függ attól, mi számít jónak.

A hallgatag, mindenre rábólintó, jó magaviseletű lányt jónak mondják. Aki hiszti nélkül csinál mindent, nem rosszalkodik, szorgalmas.

Viszont nem feltétlenül lesz ez jó tulajdonsága; pl felnőtt korában simán elnyomhatják így - ő viszi a túlórákat, olyan feladatokat bíznak rá plusszban, amit más nem vállalna be, ha váltott műszakozik, kvázi másoktól függ a saját beosztása, lehetőségeket vezsnek el előle mások, a szomszédok a fejére nőnek, a család kihazsnálja, stb.

Szóval, kinek mi a jó kislány, inkább úgy kéne ezt elgondolni.

Nagyon egyetértek 2-essel (meg a többiekkel, akik hasonlókat írtak).

Kérdező, nem írtad, KINEK A HELYÉBEN lennénk mi, válaszolók?

A tanár helyébe értelemszerűen bele se tudnám magam képzelni, annyira nem értek vele egyet.

Anna szülője helyében (ha utánajártam, pontosan mi történt) természetesen nem büntetném meg. Javasolnám neki, hogy szünetben játsszon bátran Katival. Olyan nincs, hogy a szünetben nem játszhat, beszélgethet azzal, akivel akar. Ha ezért bármilyen retorzió éri, természetesen bemennék a tanítóhoz.

Azt viszont elmondanám Annának, hogy az ültetési rend nem kívánságműsor. Ha a tanár azt mondja, hogy X-et ülteti melléje, akkor el kell fogadnia. Ennek lehetnek egészen természetes okai: pl. Anna azért ül elöl, mert szemüveges (tehát a saját érdeke). Vagy ha jelentős magasságkülönbség van a két barátnő között, akkor természetes, hogy az alacsonyt előre ültetik, a magasat meg hátra.

Vigasztalásképpen elmondtam volna neki, hogy amikor én volt kisiskolás, akkor meg az volt a koncepció, hogy a rossz gyereket egy jó gyerek mellé ültetik, hogy ő majd jó hatással lesz rá. Én jó gyerek voltam, szóval képzelhetitek.... Most már csak legyintek az egészre. :DDD Szóval mondanám a kislányomnak, hogy sokkal rosszabbul is járhatott volna: ha valamelyik bántalmazó gyereket ültették volna melléje. Illetve ha nemcsak csöndes, de jólelkű is Anna, akkor elmondanám neki, hogy milyen rossz lehet az "áldozat" társának, hogy mások bántották, és milyen jólesne neki, ha valaki szeretettel fordulna feléje, játszana, beszélgetne vele. Javasolnám, hogy időnként játsszanak hármasban Katival. Pl. az én kisfiam ilyen esetben szinte biztosan megszánná az "áldozatot" és bevenné a maguk játékába.