Mennyi ido volt a legrovidebb amit egy munkahelyen toltottetek es miert mondtatok fel?

1 nap.

Egy vegyi üzembe mentem anyag előkészítőnek ami jól is hangzott de amikor túl voltam az oktatásokon, és odamehettem megnézni a munkahelyet hogy mégis milyen és megláttam hogy ott full védőfelszerelésbe szkafanderbe gázmaszkba kell lenni és a darabos anyagot lapátolni kell egy zsákba ahol ki kell mérni, és megéreztem messziről azt a büdös vegyszeres szagot amire az oktató mondta hogy ehhez 2-3 nap alatt hozzászokok na akkor mondtam neki hogy kösz de nem, és mondtam hogy akkor vissza az egész vigyen fel a HR-re hogy a leadott munkavállalói könyvet visszakérjem és már pattanok is az üzemből, mondtam hogy én ezt nem csinálom.

1 hét.

Gyári diakmunka volt, hihetetlenül monoton feladatokkal, egész nap ültem és már a hátam is beállt 17 éves létemre. De az egészben a legkínosabb az volt, hogy ilyen pletykás egysejtűekkel ültem egy asztalnál hajnali 6-tól 2-ig, akik minden nap a szexuális szokásaimrol faggattak. Rendesen szétszedtek. Annyira irritáló és kínos volt.

Utálom a gyári munkát, sosem mennék oda.

1 napot dolgoztam egy irodában. Nagyon örültem mikor felvettek, hiszen irodai munkát szerettem volna végezni már mióta, eddig csak fizikai/gyári munkáim voltak, örültem, hogy végre szellemi munkát kaptam. Aztán már rögtön az első napomon sírva mentem haza. Borzasztó volt a légkör, a főnök délután egy körül volt hajlandó befáradni, az első dolga nem az volt, hogy köszönt, hanem berontott és két nőt is azonnal leszidott, mert miért nincs kész még ez meg az, miért nincs elintézve ez meg az....na az volt az első gondolatom, hogy eddig egész otthonos, a gyárakba is ugyanez van...de még mielőtt a főnök berontott volna a délelőtt is furcsán telt, ugyanis ültem és nem csináltam semmit, senki nem foglalkozott velem, senki nem mutatta meg mi merre van, mit hogy kell csinálni, tudták, hogy akkor vagyok ott először, nincs még tapasztalatom a konkrét munkában sem , de kb le se tojtak, nagyon kínos volt, ahogy ültem és vártam, hogy történjen valami. A nap többi részében sem foglalkoztak velem, többször próbáltam érdeklődni, hogy na akkor mit csináljak, valaki mondjon már valamit, hát könyörgöm ez az első napom, azt se tudom merre vagyok fejjel előre, de nem, mindenki bele bámult a gépébe és szándékosan figyelmen kívül hagytak. Délután már a főnöknek is feltűnt, hogy van ott valaki, akit még nem szidott le, megkérdezte a nevem, próbáltam jelezni felé finoman, de azért határozottan, hogy nekem itt dolgoznom kéne, de senki nem mond semmit, órák teltek el úgy hogy senki nem jött értem, senki nem kommunikált velem, az interjún arról volt szó, hogy mindent megmutatnak, mindent megtanítanak, de csak ültem és bambultam ki magamból. Aztán a főnök, bólogatott, sóhajtozott, majd fogta magát bement az irodájába és órákig nem jött ki. A munkaidő végezte felé, már rettenetesen elegem volt, akkor mondtam az egyik csajnak, hogy ne haragudjon már de most komolyan azért jöttem ide és azért kapom a fizut hogy ücsörögjek a hátuk mögött és lessek ki magamból?Erre a csaj mondta, hogy hát ő nem tud velem mit csinálni, neki dolga van, kérdezzek mást. Kérdeztem mást és ekkor már elmondhatatlanul ideges voltam. Hogy lehet így bánni az emberrel? Aztán kaptam egy kis munkát még a munkaidő lejárta előtt, pakolásztam meg ilyenek. Aztán próbáltam egy másik nővel szóba elegyedni, kérdezősködni, meg kideríteni, hogy most konkrétan nekem mi lett volna a feladatom, vagy számíthatok-e arra, hogy holnap is ez lesz...tehát hogy szobanövényként fogok a hátuk mögött ücsörögni, mire a csaj, csak vállat vont, ő nem tud semmit. Rettenetesen kínos volt, hazamentem bőgtem egy sort, és nem mentem már másnap.

Én azt hittem az irodai munkások mások, azt hittem, hogy ott jobb a légkör, ugye nincs darabszám, nyugisabbak, megértőbbek, családias a hangulat, de ez basszus még rosszabb volt, mint a gyár, mert a gyárba legalább veszik a fáradtságot, hogy körbe vezetnek, ne adj isten oda vezetnek, ahol majd dolgozni fogsz, hova tovább még azt is megmutatják, hogy mi a konkrét feladatod.

Itt meg mintha láthatatlan lettem volna, ráadásul itt még a főnök és az alkalmazottak is bunkón viselkedtek. Szörnyű volt, nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a bánásmódot.

Szóval én a légkör miatt hagytam ott, borzasztó volt...

"Itt meg mintha láthatatlan lettem volna, ráadásul itt még a főnök és az alkalmazottak is bunkón viselkedtek. Szörnyű volt, nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a bánásmódot.

Szóval én a légkör miatt hagytam ott, borzasztó volt..."

Hidd el csak jobban jártál, hogy ha ilyen rakadt fos volt a környezet. Valószínű az alkalmazottak is azért voltak bunkók, mert fásult, frusztrált volt mindenki. Az ilyen helyeken sok a felmondás.