Szinte semmit nem kell csinálni a munkahelyemen. Ugye érdemes így váltani?

kérdésre válaszolva:

Ha jó a pénz dehogy mennék máshova, max ha csődbe mentek.

Ha viszont kevés a pénz akkor mennék, máshova, lehet ott máshol sokat kell dolgozni de ha jó a pénz.

Nekem legutóbb az volt hogy majdnem összevizeltem magam, annyi volt a meló, de a pénz is jó volt.

Habár csak diákként, de én is tapasztaltam hasonlót, irodában dolgoztam szintén, és hullámokban jött a munka, volt, hogy ebédelni sem volt időm, volt, hogy 10 lap fénymásolását egy óra hosszán át csináltam, mert annyira unatkoztam, de közben állandóan ki-be járkált a főnök, muszáj volt legalább úgy csinálni, mintha...

Ha egész nap egyedül vagy, akkor te sokkal jobb helyzetben vagy, nem ellenőrizgetnek állandóan, azt csinálsz, amit akarsz! Ha emellett jó fizetést is kapsz, én egy ideig biztosan maradnék, tanulnék, továbbképezném magam, aztán keresnék valami mégjobb helyet. :) Habár tudom, borzasztó tud lenni az unalom, de gondolj bele, azért fizetnek, hogy ne csinálj semmit, sok ember szívesen cserélne veled! :D

Nekem előző munkahelyem ilyen volt, bár nekem több okom is volt otthagyni.

1. Maga a környék az utóbbi időben nagyon rossz lett(volt kollégámat azóta buszmegállóban meg is késelték, mert nem adott cigit)

2. Néhány évig jó volt semmit tevés(hónapokig nem volt munka) ekkor tanultam más dolgokat is, de közben amit csináltam egyre rosszabb és rosszabb lett(maga a környezet amiben fejlesztettem nem az én kezemben volt és ezért nem volt karbantartva) szóval tudtam, hogy nem fog örökké tartani + maga a technológia is egy vicc volt. Nekem több kellett ennél és a végén már annyira káosz volt csinálni bármit is, hogy nem bírtam és állandóan veszekedni kellett emiatt a főnökkel már a végén, szóval éreztem, hogy lehet kirúgnak. Az ott levő tudás 0 nem ért és ha később megyek el lehet akkor már sehova nem vettek volna fel.

3. A céljaim alapból nem akartam ezen a részen maradni, a pénz + amit indirekt módon tanultam az hihetetlenül hasznos volt.

4. Alkohol: mindenki liter számra itta, a céges bulik arról szóltak, hogy kötelező volt seggen csúszni és versenyezni az alkoholos üvegig. A többiek részegek voltak ezért nekik ez vicces volt, nekem nem.

Te tudod mit akarsz, neked mi a jó, de lehet azért 1 évig én maradnék legalább már csak azért is, mert munkatapasztalat(még ha szakmai nem is), lehet addig változik a feladat, esetleg fizetésemelés, a főnök hozzá állása is valószínűleg változik, kiismered őt kicsit jobban.

Ahogy írták előttem, az valóban jó ötlet, ha kihasználod a fizetett szabadidőt és képezed magad, hogy aztán egy olyan helyre kerülhess, ahol azt csinálod majd, amit szeretsz.

Én tuti ezt tenném a helyedben, de nem maradnék túl sokáig. Akik szerint ez az álommeló, azokról is megvan a magam véleménye, és reagálnék arra a gondolatra, hogy akinek az ilyen láblógatás nem tetszik, az menjen olyan helyre, ahol majd megszakad. Nem hallottatok még az arany középútról, hm?

Az a munka az igazán jó, ahol van is mit csinálni, nem unod halálra magad DE nem kell megszakadni. Az idő telik, hasznosat csinálsz és ettől (legalábbis én biztosan) jól érzed magad, de mikor kilépsz a cég kapuján, nem lesz úrrá rajtad a halálos fáradtság. Én ilyen munkahelyet szeretnék.

A jelenlegin pl az esetek nagyobbik hányadában vért hugyozunk, annyira kell hajtanunk. De ma például azt se tudtam, melyik széken üljek, vagy mit játsszak a telefonomon, mert ennyire nem volt munka. Mindkettőt rémesen utálom, és pont ugyanannyira lefáraszt/zsibbaszt mind a két véglet.

A (saját ízlésünk szerinti) kellemes pörgés sokkal inkább fitten tart szellemileg (is), mint az abszolút semmittevés. (Vagy az egész napos hajtás.) De kövezzetek meg nyugodtan, hogy én szeretek dolgozni. :)