Miért csinálja sok huszonéves, hogy pár hónap után a semmibe felmond, mert nem tetszik a munkahelye?
Egyrészt irigylem őket, hiszen én is utálom a munkahelyemet.
Másik oldalról viszont merész lépésnek tartom.
Illetve talán meg kellene vizsgálni, mi miatt nem szereti? Tanulni mellette nyelvet, a középsulis első nyelvet feleleveníteni, tanfolyamba kezdeni, megpróbálni feljebb lépni. Keresni egy állást, és ha sikerült, akkor felmondani.
Honnan van pénzük, ha hónapokig otthon vannak?
Én például irodai adminisztrátor vagyok, munkám 80%-a adatmásolásból áll, szerintem nagyon egyszerű lenne automatizálni, a maradék 19% adatellenőrzés, szintén automatizálható, 1% pedig tényleg kreatívabb munka.
Mégis durvának érezném a semmibe felmondást, pénzem nem sok és egyéb magánéleti dolgok miatt egyre kevesebb, pedig ritkán veszek új ruhát, a reggelit én készítem, ha nincs pénz a SZÉP kártyámon, akkor lényegében én főzök ebédet bentre....
Másrészt szerintem jelenlegi tanulmányaimmal csak másik ugyanilyen munkát találhatnék.
Van OKJ-m, de nem sikerült vele elhelyezkedni, lehet tovább kell lépnem.
Lehet, nagyképűnek tűnök, ezúttal vállalom, ha tényleg így van - de akkor se értem a semmibe felmondást.
Néhány végzettséggel lehet csak jól keresni!
"Ha valakinek nincs lehetősége tanulni, butább, elrontja a pályaválasztást, nincs lehetősége normálisan tanulni vagy egy elrontott pályaválasztás után nincs lehetősége korrigálni, az így járt"
A testvérem egyetemi tanár,mégis szakmunkásként jobban keresek,mint ő.Mindkettő bejelentett fix állás,hosszú évek óta.
Miért nem kérdezed meg tőlük?:D Honnan tudod, hogy a semmiből mondanak fel?
Nem lehet, hogy akkor mondanak fel, amikor már kilátásban van egy másik elérhető, jobb munkahely??
Pl. pusztán azért nem mondanék fel, mert pillanatnyilag nem tetszik a munkahely, de ha időközben találtam másikat is, akkor már nyilván igen...
Hát amikor a semmibe való felmondasom volt, akkor 95.000 forintért dolgoztam.... nem volt veszteni valóm...
1 hétre rá má volt munkám, netto 150.000-ért.....
Csak megjegyzés, hogy az első helyen 5 év után volt 95.000 fizum, a másodikon meg 2 év után 240.000.....
Most meg le se irom, mert ugy se hinnéd el mennyit keresek végzettseg nélkül....
Én is egyik napról másikra felmondok,elég ha valami facjankó főnök beszól ,vagy valami igaszságtalanság ér,másnap már be sem megyek.
Igaz mellette seftelek, okoskodok ,szóval minimál szinten megélek így is úgy is amíg akad más meló.Az meg akad bőven, lasszóval fogják az embereket minden melóhelyen,mert mindenki kiment külföldre.
Aranyos vagy (amúgy tényleg), de olvastad a kérdést?
Pont, hogy én nem értem azt, aki úgy mond fel, hogy még nincs más állása.
Sajnos sokszor vannak olyan helyzetek, hogy főleg a fiatalokat kispécézik az idősebb kollégák. Úgy vannak vele, hogy inkább akkor egy darabig munkanélküliek, de találnak jobbat.
Én vidéken kezdtem , határozott időre vettek fel. Brutálisan kicsinált a 3 idősebb kolléga. Mind a 3 nőnek csődtömeg volt az élete. Ha nem lettem volna határozott időn , tuti eljöttem volna. Viszont ha felmondok, mert már az egészségem is totál ráment akkor, nekem kellett volna fizetni. Óva intek mindenkit a határozott idejű szerződésektől. Azóta 3 év telt el. Én megszereztem az MA szintű diplomám, TDK-tam én is ( levelezőn és munka mellett). Kijutottam az OTDK-ra és most a babámmal vagyok itthon. Doktorira készülök, mert a közelünkben van olyan felsőoktatási intézmény, ahol el tudnék helyezkedni, de a képzést hozzá el kell majd kezdeni.
Én nagyon sajnálom a fiatalokat, mert ott vannak friss diplomásan , akarnak is dolgozni és teljesen kicsesznek velük a munkahelyen. Sokszor van az, hogy csicskáztatják őket. Persze először mindenkit, de fiatalokat jobban szeretik kóstolgatni.
Kérdező, látom a kérdésedben a munkaköröd. Ez még nem is olyan rossz. Én amikor kezdtem, ügyfélirányító voltam. Ha valahol felcseszték az ügyfél fejét, rajtam töltötte ki a haragját. Van, aki szereti ezt a munkakört és soha nem vállalnék még egyszer ilyet.
Akik a semmibe felmondanak, szülők ott vannak mögötte. Rólam 18 éves koromban levették a kezüket, nem érdekelte egyiket sem, hogy alakul a sorsom, ezért is tanultam diákhitelből. Sajnos az első munkahelyem, mint írtam ilyen volt. El kellett vállalnom, mert különben a mesterképzésre nem tudtam volna járni ( utazás, szállás stb.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!