Kisebbségi komplexusos kollégát hogyan viseljek el?

48 éves, év elején helyezték át egy másik osztályra, mert átszervezés miatt megszűnt a munkaköre. Eredetileg 8 osztálya és egy szakmunkása van, érettségit is csak pár éve szerzett, mert a cég előírta. Én január óta dolgozom itt, ez a nő egész nap beszél, panaszkodik, a fiatalok nagyon a bögyében vannak, irányomba is folyton olyan megnyilvánulásai vannak, amellyel érezteti és olykor ki is mondja, hogy csak kis fiatal vagyok. Jelenleg ahogy látom egyszerűbb adminisztratív, papírtologató feladatai vannak, ma meg is jegyezte, hogy a céghez inkább felvettek olyan fiatalokat, akiknek ugyan van diplomájuk, de nem értenek semmihez, csak egész nap az excelt bámulják és ide-oda kattintgatnak, azt se tudják mit csinálnak, ahelyett, hogy megtartották volna őt a munkakörében, majd fennhangon folytatta, hogy "de hát ezeknek csak az számít, hogy van-e diploma, a szakértelem nem".

Holott az excelben alap dolgokkal nincs tisztában, kb. az összeadás, kivonás is gondot okoz neki - sokszor tőlem kér segítséget.

Én soha egy rossz szót nem szóltam hozzá, próbáltam kedves lenni, de már a hócipőm tele az egyre erősebb ilyesfajta megnyilvánulásaival. Ezek alapján azt szűröm le, hogy erősen frusztrálja, hogy eljárt felette az idő, irigy, amiért nincs diplomája - pedig felajánlotta neki a cég, hogyha megcsinálja, fizetik neki és előléptetik jobb munkakörbe, de ahogy ő mondta "világ életében utált tanulni", így elutasította. Ezentúl sokszor megjegyzést tesz rám és a vékonyabb fiatal kollégákra, hogy majd mi is meghízunk pár év múlva és hasonlók. Pedig engem aztán nem érdekel, hogy ő el van hízva, ő rugózik ezen, hetekig próbált zabkását enni, majd feladata, mert nem fogyott.

Mit lehet egy ilyen emberrel csinálni? Már undorral járok be a munkahelyre, pedig csak 3 hónapja vagyok ott. Totál lezsibbaszt a folytonos panaszkodása, megjegyzései, kedvem sincs megszólalni, így már amiatt is cseszeget, hogy miért lettem ilyen csendes. A megszökésen kívül van már mód? Megszokni nem tudom.