Hogyan illeszkedjek be az új munkahelyemen egy összeszokott társaságba ha ők nem nyitnak felém?
Voltam már diákmunkán, egyetemi gyakorlaton, rendes munkahelyen, de sosem volt ilyen gondom. Mindenhova szívesen jártam be, jóban voltam a munkatársakkal. A záróvizsgám után 2 hónapig nem volt munkám, hétvégén szólt az egyik ismerősöm az egyetemről hogy munkatársat keresnek oda ahol ő is dolgozik. Természetesen elfogadtam, gondoltam megpróbálom. A héten kezdtem. Első nap próbáltam barátkozni, ismerkedni,kérdezni az új munkatársakat (csupán 4-en dolgoztak eddig ott az irodában, mindenki nő, egyidősek vagyunk, huszonévesek ők is) de fordítva semmit nem érdeklődtek. Igaz az ismerősöm biztos elmondott rólam alap dolgokat, azért nem kérdezik meg ezeket. Mikor első nap beszélgettünk, az egyik lány elfordult, rám sem nézett. Az ebédidő a legrosszabb mert nem is mondták hogy merre mennek enni, vagy meddig tart az ebédidő (belvárosban van a munkahely) hanem felálltak és kimentek. Munka közben is a régi ügyfeleken nevetgélnek, vagy egymásnak irogatnak facebookon. Azt a lányt utálják aki elkezdett beszélgetni velem, hozzá szintén nem szólnak, elkerülik, kinevetik mind a hárman. Gondolom ha vele jóban lennék akkor végleg ki lennék közösítve. Úgyhogy inkább csendben ülök és dolgozok,vagy ebédidőben nyomkodom a telefont és várom hogy elteljen a nap. Az ismerősömmel egyetemen nagyon jóban voltam, voltak közös óráink, és sulin kívül is programjaink, itt viszont hozzám sem szól ő sem, hanem a többiekkel van elfoglalva. Próbáltam nyitni feléjük,nem némán ültem,mert nem is szokásom, de így nehéz. A korábbi munkahelyeimre ha érkezett új ember, igyekeztem mindig segíteni neki, hogy ne érezze kiközösítve magát, de látom máshol nem így megy. Szerintetek be lehet illeszkedni egy összeszokott társaságba? Hogyan nyissak feléjük?
N
Mivel a három közé tartozik az az ismerősöm aki beajánlott a céghez, és jóban voltunk korábban is, nyilvánvaló volt hogy ezután sem akarom kerülni.
De igazatok volt,majdnem 3 hét után sem jobb a helyzet. Tényleg normális voltam mindenkivel. Néha megyek velük ebédelni is,nem akartam kimaradni, de ott is csak olyan téma van amihez véletlenül sem tudok hozzászólni. Munkaügyben segítenek, de egyébként hozzám sem szólnak. Én szoktam néha kérdezni őket, pl múlt héten egyikük vizsgázott a suliban ahova jár, kérdeztem hétfőn hogy milyen volt a vizsga stb de flegmán válaszolt hogy semmi extra. Utána leülnek hárman és röhögnek órákat. Annyit nem kérdeznek meg milyen volt a hétvégém vagy a múltamról se semmit. Mint ahogy szoktak indulni beszélgetések új helyen. sok helyen voltam már de ilyeneket sosem tapasztaltam. még suliban sem. Esélytelen beilleszkednem bárhogy próbálkoztam és belefáradtam. Tegnap is megbeszélték sugdolózva hogy hova mennek ebédelni, felálltak és otthagytak minket.
Tegnap a kiközösített lány már kiakadt és megkérdezte őket hogy mi bajuk van vele. Persze egyik sem szólalt meg. A balhé után meg vadul irogattak egymásnak facebookon.
A munkába kezdek belejönni, és kezdem megszeretni,a főnök is elégedett eddig velem. Ha nem ilyen lenne a légkör,teljesen jó lenne bejárni. Egyelőre 3 hónapra írtam alá szerződést, esélyes hogy ott fogom hagyni sajnos ezután...
Ezt olvasni annyira elkeserítő. Felnőtt emberek komolyan így viselkednek, mint a dedóban? Tudjátok, eléggé feminista elveket vallottam eddig,de elnézve sok nőcskét,nos,elég soknak valóban az való, hogy otthon forgassa a fakanalat és befogja...
N26
Az előző munkahelyeimen férfiakkal dolgoztam együtt. Sosem volt ilyen probléma. Oké hülyéskedtek meg viccelődtek velem, de soha egy rossz szavuk nem volt. Olyan jól elbeszélgettünk komolyabb témákról vagy akár egy hétvégi programról is. sosem azt nézték hogy ki hogy van felöltözve vagy ki kivel van, kit közösítsenek ki hanem dolgoztak, ebédidőben meg ettünk közösen. az újakkal is!! nem száműztünk senkit a sarokba.
én is meg vagyok lepődve de ez van sajnos.
Ne haragudj, de te ugyanezt csinálod, te is el vagy zárkózva a negyedik nőtől.
Én ezt nem értem, hogy ennyire miért nem tudsz magadba nézni, ha ugyanezt kifogásolod másoktól.
Pont hogy én nem vagyok elzárkózva a negyedik embertől sem. Mivel egyedül ő beszélget velem, és ő tanít be. Ő kérdezte meg mit fogok csinálni a hosszúhétvégén,és én is érdeklődtem felőle. Nem fogok ok nélkül utálkozni. Ja gondolom emiatt is ellenségesek velem.
Normális munkahelyi kapcsolatot akartam kialakítani mindenkivel. Nem megy, nem miattam... Első naptól kezdve senkitől nem zárkóztam el. De ennyi erővel ülhettem volna csendben is mint hogy jópofáskodtam, és gondolom rajtam is jól szórakoznak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!