Miért van az, hogy az alapján ítélik meg az embereket, hogy ki kivel van jóban, nem pedig az elvégzett munka alapján a munkahelyen?

Mert ma kevés olyan munkahely van, ahol valóban a munka, annak a minősége a fontos. Számtalanszor megy a "Kati azt mondta, hogy Saci azt mondta a Manyinak, hogy Ágota azt hallotta a Vikitől...", ami nem jó, mert csak a kutyulás megy ahelyett, hogy frontálisan megbeszélnék a felek egymással a dolgokat.

Amúgy meg valóban egyfajta képet alkot az, hogy ki kivel csacsog, mert így alakulnak ki a védő/ártó szándékú csapatok.

Ez munkahelytől függ.

Egy profitáló normális munkahelyen igenis fontos,hogy ki milyen munkát ad ki a kezéből,és mennyire lehet számítani az illetőre.

Állami munkahelyeken,meg igénytelen munkahelyeken a sok unatkozó pr0li magasból tesz a munka minőségére,meg egyáltalán a munkára,az ilyen helyeken mindig mindenki a másikkal van elfoglalva.

Viszont az a közmondás,hogy madarat tolláról,embert barátjáról lehet megismerni,nagyon is igaz,persze nem csak munkahelyen.

" Sokan tényleg csak kényszerből dolgoznak,"

Micsoda egy bölcsesség földrengető....

AZ emberek 99,9%a semmi másért nem dolgozik csak azért a szaros kis fizetésért és be nem tenné a lábát sehova ha a megélhetési kényszer rá nem vinné.

Ki az akinek van kedve egy szürke hétfő regeglen kikelni az ágyból és bemenni egy csomó idegen barom közé és húzni az igát azért hogy sose látott X cégtulaj még egy medencét házat húzzon fel a droidok által megtermelt pénzből?

KI az? Senki. Azért melózunk mert azt a szar kis pénuzt megkapjuk és abból telik annyi ételre hogy nem halunk éhen és tovább melózhatunk.

Aztán felfordulunk temető művirág (mert az olcsóbb meg tartósabb és pénz az nincs) és... és ennyi.

Ennyi.

Nem ennyi az élet?