Számomra alig ismerős férfi "kolléga" kb. úgy köszön mindig, mintha ezer éve ismerősök lennénk. Mire véljem ezt?
Nem egy helyen dolgozunk, ő egy olyan helyen, ahol hetente pár órát meg kell fordulnom. Látásból ismerem ezt a férfit, pozícióját és a keresztnevét tudom csak, de ennyi. Azt furcsállom, hogy amikor összefutok vele civilben, mintha már kb. ezer éve ismerősök lennénk, úgy üdvözöl: Kétszer étteremben futottam vele össze, már messziről integetett nekem és nagyot köszönt, most valamelyik nap meg a kórházban láttam. Egyszer a kajáldában odamentem hozzá megkérdezni, honnét ismerjük egymást, mert nekem nem volt ismerős és akkor sem tudtam mire vélni a dolgot. Ismerek a munkahelyéről néhány embert, tőlük kérdeztem mindenkivel ilyen-e, azt mondták kedves, de nem tudják. Mert ez azért számomra mégis furcsa, én ismerek kedves embereket, de barátaim közül sem üdvözölnek így.
Mi lehet ennek az oka? Nem zavar különösebben, de furcsállom a dolgot.
Velem is előfordult hasonló, pedig mi csak egy buszmegállóban találkozunk.
Az illetővel nem ismertük egymást, én kezdetben észre sem vettem, nem ismertem fel, 2 évig a nevét sem tudtam. Mindig lelkesen, integetve köszönt rám, ahogy meglátott. Először csak lestem, aztán hamar eljutottunk oda, hogy szinte mindent elmesél, ami az eszébe jut, vagy éppen az életében történik. Még becenevet is adott nekem. :D
Ő mindenkivel ilyen, ahogy látom, nagy jelentősséget nem tulajdonítottam neki. Jót szórakozom rajta, mert van egy stílusa.
A te eseted lehet más, innen nem mondja meg biztosra senki, de vannak ilyen emberek és zárkózottabb embereknek először furcsa lehet a nagy közvetlenség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!