Törvényszerű az, hogy vannak akiknek rossz körülmények között kell élniük?

Én ugy gondolom mindenki egyenlőnek születik.

Mindenki adva van a lehetőség. Van aki él vele, van aki panaszkodik, kufogasokat gyárt.

Pl. Van az a 25 éves kérdező, aki nem dolgozik, nem tanul nár 6 éve, és még mindig a szüleit hibaztataja, hogy nem jutott semmire.

Ugyanaz a vegzettségem mint neki, azaz semmi, engem egyedul nevelt anyám, es bizony volt, hogy nem volt mit ennem gyerekként.

De én nem akartam magambak és gyerekemnek ilyen eletet, es én soha nem is nyavalyogtam.

2 hasonló ember, ő nyavalyog, a tanacsokra csak kifogasokat gyárt. Én nem akartam igy elni kerestem a lehetőségeket.

Az ő januari bevétele munkabol 0 forint, az én bevetelem 400.000 forint.

Aztan a masik veglet... nem jarok suliba, laza vagyok, nekem ne mondja meg senki mit csinaljak stilusu ember, havi 120-ert a gyarban, vagy a tudatosan karrierre keszülő fiatal, aki egyetemre megy és jól választ, annak havi 300k+.....

Így van, csatlakozom a 2-es válaszolóhoz.

35 éves nő vagyok, gyerekkorunkban minket sem vetett fel a pénz, a tesóm kinőtt ruháiban jártam iskolába, sokszor nem jutott karácsonyi ajándékra meg ruhára, ami másnak természetes, és az asztal sem roskadozott az étel alatt.

Mégis jó tanuló voltam, nem lógtam, nem buliztam, nem jártam haza részegen/bedrogozva.

Középsuliban is tanultam és jártam diákmunkára rendszeresen. 20 éves koromra lett középfokú nyelvvizsgám és 2 szakmám.

Akkor még nem tanultam tovább, de most már igen, emellett van egy jó munkahelyem és nem keresek rosszul, saját egzisztenciám van pasi nélkül is.

Tanulni mindenkinek lehet és kell is. A többi kifogás.