Hogyan kezelnétek egy olyan kollégát, akiről megtudnátok, hogy gyereke van egy családos embertől?

A kapcsolatról annyit tudtam: Most válunk, mert megcsalt.

Aztán mikor észre vette, hogy velem előröl kéne mindent kezdeni, inkább visszament.

A család egyben maradt, a gyerekek jól vannak, sőt ismerik a testvérüket. A feleség is ugyan úgy van, mert előtte sem szerelemből voltak együtt (vele többször is beszéltem, mikor megbeszéltük a dolgokat látta, hogy a kedves férje össze vissza hazudik). Az "apuka" nyilván nincs jól, mert már össze zavarodott a hazugságaiba, de ugyan úgy szaladgál a fiatal lányok után.

Tönkre tette az életemet, és nem is érdekli. Szóval, nem. Őt egyáltalán nem tudom sajnálni.

A csapatmunkával semmi bajom. Tudok csapatban dolgozni, nem vagyok önző, akár mennyire is azt gondolod. Azért mert kislányként hittem valakinek, senkinek sem akartam rosszat. De ezt már említettem, hogy a feleséggel is megbeszéltem, ő meg is értette.

Az a baj, hogy tudom, hogy igazatok van. Semmi mentségem nincs arra, amit tettem. De nem tudom megváltoztatni a múltamat.

Hibáztam, és lett belőle egy gyerek. Ha vissza mennék az időben, ugyan úgy nem tudnám elvetetni. Vállaltam a tetteim után a felelősséget.

Ha viszont vissza mehetnék, ezzel az eszemmel már bele sem kezdenék az egészbe. Sajnos akkor nem láttam ezt, tudom, hogy nem mentség és nem is annak szánom, de olyan szinten szerelmes voltam, hogy nem gondolkodtam. Már bánom, de ami történt, megtörtént.

Köszönöm a válaszokat, még ha el is ítéltek a tetteim miatt.