Ha a főnököm csoportvezetőnek szeretne kinevezni, hogyan kérdezzem meg a kollégáim véleményét erről?
Irodán dolgozunk. Én vagyok a legfiatalabb, és majdnem én kerültem oda legutoljára. Kb 30-40 éves emberekkel vagyok ott.
Csak akkor fogadom el a "kinevezést", ha a többieknek is tetszik. De azt a tudtukra adom majd, hogyha nem én leszek az, akkor egy új ember, akit nem ismerünk, és aki lehet, hogy kiforgat minket a székünkből.
Tervezek egy kis megbeszélést erről, de félek, hogy a szemembe senki nem fogja megmondani, hogy nem.
Mit tegyek, hogy csináljam?
Köszönöm
20L
Ne haragudj, de te ismered őket. Hogy akarsz vezetni őket, a főnökük lenni, ha nem mersz/nem tudsz egy témát felhozni?
A leírásod alapján kicsit magamra ismertem, ha nekem felajánlanán a főnököm, én is meg akarnám kérdezni a kollégákat. Viszont - szerintem - ez nem jó, magamról legalábbis tudom, ha már eleve így állnék hozzá, hogy előbb kikérem azok véleményét, akik fölé kineveznek, hát szerintem nem lennék jó főnök.
Ha ilyen egyáltalán eszedbe jut, akkor nem vagy alkalmas csoportvezetönek!!
Egy csoportVEZETÖ ugyanis irányíto szerepet tölt be, és nem a beosztottak véleményétöl teszi függövé a döntéseit!
Amennyiben a fönökd szerint alkalmas vagy erre a posztra, akkor van esély rá, hogy tényleg képes vagy azt ellátni. Ehhez a többieknek semmi köze és semmi beleszólása sincs. Egy vezetöi poszt nem kor- vagy munkaévfüggö, ha te kerültél is oda utoljára meg te vagy a legfiatalabb, attól még böven lehetsz te a megfelelö ember.
A többieket megkérdezni igen nagy hiba lenne, és amennyiben megteszed, jó eséllyel ezzel megszünteted a lehetöséget, mert a fönök fogja visszavonni az ajánlatot!
Pont ez a vezető lényege, hogy képes a beosztottak felé emelkedni és határozottan irányítani. Nem haverok hanem munkatársak vagytok.
Másrészt mi az hogy "csak akkor fogadom el"?
Magyarul pont azok véleményére alapozol akik nem akarják hogy előre lépj, több legyél náluk?
Nem szabad megkérdezni senkit, sokat ártanál vele magadnak. Sajnos az alsóvezetés a legkellemetlenebb poszt, innen kezdve nem kezelnek egyenrangúként a volt kollégák, mert tetszik vagy sem, függőségi viszonyba kerülnek veled, sőt gondolom velük egy légtérben végzed majd tovább a munkád. Te leszel az ostor végén a bojt, ezt tudomásul kell venni mindenkinek, még neked is.
Lesz, aki továbbra is szimpatizál majd veled, de lesz, aki irigykedni fog. Ez elkerülhetetlen, de örülj neki, hogy ilyen fiatalon kineveznek, jó tapasztalat lesz. Egy kicsit ütésállónak kell lenni, és lehet csinálni. :)
Altalaban mindenki ugy gondolja hogy neki kene a csoportvezetonek lenni, miert tamogatnanak, foleg ha te vagy a legfiatalabb?
Amikor meg a legalkalmatlanabb embert valaszjak ki vezetonek, meginkabb kopkodnek ra a tobbiek.
A legrosszabb döntés, amit tehetsz, hogy kikéred a leendő beosztottjaid véleményét erről. Szerintem gyorsan felejtsd el. Ahogy más is mondta nem a haverjaid, nem kell ismerned és figyelemmel lenned a véleményükre. Most ásod el minden tekintélyedet, ha szavazásra bocsájtod, hogy mi legyen. Ez egy baromi jó lehetőség, el kell fogadni és kész. Magadért vagy ott és nem másokért.
Mondom ezt úgy, hogy középvezetőnek vettek fel egy céghez friss diplomával. Nem volt sok emberem, csak 6. Most neveztek ki felső vezetőnek. Több beosztottam lett, akiket egyenrangú félként kezelek és meghallgatom a véleményüket, ugyanakkor a döntést én hozom meg. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon nagyon rossz taktikát készülsz követni. Ez tipikusan egy olyan helyzet, amiből jól nem jöhetsz ki, akár mit is mondanak.
Először kb. 1 éve vetődött fel a téma, hogy lehetnék én az ágazatvezető. Akkor én nyíltan elmondtam az igazgatónak, hogy én ehhez kevésnek érzem magam, tapasztalatlan vagyok még. Kicsúszott a számon, hogy alaposan be lennék tojva a feladattól. Másodszorra fél évvel később került szóba, amikor megkérdezte, hogy a kételyeim ellenére elvállalnám-e. Majd amikor megüresedett a poszt, akkor egyszerűen leültettek és közölték, hogy ez van, mit szólok hozzá. Nem ért váratlanul, de azért kikerekedtek a szemeim, hebegtem-habogtam össze-vissza. Elfogadtam, mert ez olyan lehetőség, amivel ha nem él az ember, akkor soha többé nem jön vissza... A véleményem, hogy ezt a döntést maximumom a közeli barátokkal és rokonokkal szabad átrágni minden oldalról, senki mással!
Beszélj a főnököddel őszintén, mondd el neki, hogy szeretnéd elvállalni, de nem vagy biztos magadban. Neki kell megfelelned, a beosztottjaidnak csak annyira, hogy megcsinálják, amit kérsz.
Engem pl. ezen beszélgetés hatására annak idején biztosított a vezetőség arról, hogy sosem leszek magamra hagyva, mindig lesz kihez fordulnom, ha gondom, avagy kérdésem van. Ez így is lett.
Vele kell bizalmi kapcsolatba kerülnöd, érezned, hogy legyen kire támaszkodnod, ha bizonytalan vagy és ha a támogatást megkapod, akkor menni fog!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!