Ha az ember közli a véleményét a főnökével, az hisztizés?

A főnökök legnagyobb félelme az ha olyan dolgozóval van dolguk, aki bizony megmondja az igazat, nem csak helyesel és bólogat.

ha a fonoke nem kerdezte a velemenyet akkor igen.

Sok esetben. Ha mondjuk "ezt nem tudom/nem lehet/de minek kell"-lel kezdődik, általában hisztivel fejeződik be. A tróger munka is munka, és általában azért kell, mert valaki kéri, akinek köze van ahhoz, hogy a műveletből pénz legyen.

Nem, hanem ami nem fekszik úgy az embernek. Ami lekicsinylő, amit más is csinálhat, tehát a "mér' engem bsztatsz vele" kategória.

Attól függ milyen módon, milyen indíttatásból közli.

Étteremben dolgoztam. Amikor egyszer a főnököm embertelen mennyiségű munkaórában akart dolgoztatni embertelen mennyiségű tennivalóval szinte semmi pihenéssel, közöltem vele, hogy ez nem tesz jót se pszichésen, se testileg, akár balesetveszélyes is lehet. A válasza az volt, hogy senki másnak nem probléma rajtam kívül. Abból pedig a vége fele már rendesen balhéink voltak, hogy nem volt képes előre közölni az esküvők és egyéb extra partik dátumát, hanem beérkezéskor bökte oda, hogy "Ma este nagyon forgalmas, mert lagzi van. Bent kell maradni 3-4 órával tovább." Amikor ezt szóvá tettem, a válasz erre is az volt, hogy mindenki más meg tudja érteni rajtam kívül. (Ez igazából azt takarta nyilván, hogy "Mindenki más csicskul nekem. Te miért nem vagy hajlandó?") Meg ugye avval jött, hogy ez nem iroda, itt nem kilenctől ötig dolgozom.