Hogyan lehetséges, hogy a kavarógépeket sosem rúgják ki?

Én is nézen egy ideje a tevékenységüket.Nyal-kavar-hátralép...Másnap ugyan ez .Max fel cserélni a folyamatot.

Itt melozik már vagy 15 éve.8 általános meg van. Valószinüleg neki ennyi a világ.

Munkahelye válogatja, de engem megnyugtat az a látvány, ami a rendelőkben van: rengeteg embernek fáj ez, az, amaz, ilyen beteg, olyan görbe, stb.

A lényeg: mindenki megkapja a sorstól azt, amit érdemel. Nem kell izgulni amiatt, hogy a főkavarót nem b×k ki, a sors neki is ad majd idővel ajándékot:).

Az egyik kavarógépnek 8 általánosa van.

Tavaly is mindenáron keresztbe akart tenni. Sikerült, mert végig melóztam Karácsonyig, Ő szabin volt...

Az történt vele rossz : hogy egy kedves hozzátrtozólya vártlanul meghalt...

Mindenki vissza kapja a sorstól.

Én is hiszek abban, hogy mindenki visszakapja a sorstól azt, amit másoknak ad.

Vezetőként azt mondom, hogy iszonyatosan nehéz a dolgozók közé látni. Látom és tudom, hogy van feszültség, de nehéz úgy igazságot tenni, hogy az egyik A-t mond, a másik Z-t.

Én pl. a kezdetek óta tapasztaltam egy emberünk rosszindulatát és azt, hogy mindenkit kibeszél a háta mögött. Az első pár hétben megtapasztaltam a tövig nyalást, majd visszahallottam teljesen mást rólam, a stílusomról, arról, hogy mire leszek itt jó. A vezetője lettem, de nem volt tejhatalmam. Folyamatosan jöttek rá az új beosztottak panaszai és mivel anno én is megtapasztaltam milyen így bejárni dolgozni, ezért igyekeztem mellettük állni, kitartásra biztatni őket, mondván, hogy senki más véleménye nem számít, csak a vezetőségé. Közben a másik oldalról, a tejhatalomtól hallottam az ajnározást, hogy milyen jó munkaerő az illető, én meg csak forgattam a szemeimet.

Amint a felettem álló tejhatalmú helyét örököltem meg (és jobb kezemként is az előző jobb kezem jött velem), ketten összefogva sikerült egy kicsit megfúrni. Pontosabban annyira, hogy azonnal áthelyezték máshova és egy cseppet sem bánom az aljas húzásunkat. A légkör már az első napokban sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lett és szépen lassan észrevettem, hogy a beosztottjaim képesek normálisan, csapatban dolgozni. Elkezdtek bízni egymásban, nyitni egymás felé, nem a saját kis világukba begubózva rótták a köröket a mókuskerékben.

Megviselt lélekben, mert egy 9 éve a részlegünkön dolgozó ember alá tettem két lapáttal, amint "hatalmam" lett. Korábban került ide, mint én, ugyanakkor az, amit csinált ott az emberekkel, már borzalmasan gáz volt és ez mindenkinek rányomta a pecsétjét a hétköznapjaira. Ilyet egy ember se tegyen, mert ha valamit utálok, akkor az az igazságtalanság és a gerinctelenség.

Teljesen új részlegre került, ahol talán meghúzza magát kicsit. Ha nem, akkor onnan sokkal gyorsabban kiutálják, mint tőlünk.

Egyébként a munkájával semmi gond nincs, tehát ha valaki nem mozog mindennap ebben a légkörben (felső vezetők), akkor észre sem veszik, hogy milyen ember.

Vagyis röviden, ahogy más is mondta: Ezek az emberek, ha elég okosak, akkor tudják hogy kinek mikor és mit kell mondani. Nagyon ritka, ha megfoghatók.

Ugyanakkor minden sanyarú sorsút arra buzdítok, hogy álljon ki magáért és a társáért is, ha igazságtalanság éri. Tűrjön, amíg lehet, mert az a kolléga, aki mellettem ül, ugyanakkora senki a cégnél, mint én. Abszolút nem számít a véleménye. Csak a közvetlen vezetőm véleménye számít. Ha őt is befolyásolja a kavarógép, na akkor lehet kezdeni elgondolkodni a továbblépésen. Ha velem elégedett a főnököm, akkor nem érdekel milyen pletykákat terjesztenek a hátam mögött...

Van sok közös " síkunk ".

Nálunk azért nem küldik el a " jó népet ", mert sok-sok támogatást kap a cég utána.

Együtt kell dolgoznom vele. Tavaly azzal dicsekedet : Ez a kollnő is lelépett, az is lelépett, felmondott...

Én még itt vagyok!!

Kisebb nagyobb megszakításokkal keresi a gyenge pontomat.

Én is nekiálltam ezután. Ha te így, akkor én is így...

( 8 általánosos is én vótam ?) )

Szabadfoglalkozású megélhetési eladó = áruló / kavarógép.

Virágnyelven nevezik így. :P