Ha egy munkahelyen egy kollégáról megtudják, hogy ugyanazért a munkáért valamivel több fizetést kap, akkor miért őt kezdik el szívatni?
Ilyenek az emberek....
Most kezdtem egy uj helyen es egyseges a ber, es most velem mint uj dolgozoval szivoznak, mert ugyanazt kapom, mint aki 2 eve ott van....
De milyen erdekes, hogy azok kiabalnak, akik lo.aszt nem dolgoznaj, akik orankent jarnak 10 perc cigiszunetre.....
Elozo 2 kollegat is kicsinaltak, semmi masert csak ezert mert ugyanannyi a ber... aztan sirnak, hogy milyen keves ember van eg milyen sokat kell dolgozni, mert nincs ember ... (amugy nem) mert egyedul megtudtam csinalni, ami 4 emberre van kiosztva....
Ilyenek az emberek, ilyen a gyar.... szerencse hogy nekem csak atmeneti, mig nem talalok megfelelot, de biztos ugy jovok el onnan, hogy elrendezem a sorsukat... 3 gete mindennap bunkoznak velem ezert mert ugyanannyit kapok mint ok.... raadasul hiany van igy uj dolgozokat beajanlo is kap lovet... de ahelyett, hogy keresenek embereket csak frocsognek, higy o mar megint kapott 50.000-et....
Bemutatkozas utan rogton az elso ketdes a berrol volt.... csak nem tudjak felfogni, hogy a ceg, es nagy reszben a dolgozo tehet rola.... 2 eve itt van es nem vitte semmire, nert a cigi kave, es mas furasa fontosabb....
Ahogy írják az emberek irigyek. Még a kevésbé buták is, akik meg tényleg buták azok főleg. Ha valaki 10 forinttal többet kap, már meg tudnák ölni.
Mondjuk a bérek egységesítése is rossz megoldás, mert azt jelentené, hogy hiába hajt valaki, ugyanannyit kap, mint a másik aki szarik a munkájára. Akkor meg minek hajtson?
Az sem jelent semmit, hogy ki mennyi ideje dolgozik egy cégnél. Hiába dolgozik valaki 10 éve, ha friss tudásra van szükség és 10 év alatt nem jutott arra a szintre mint amin az új ember van.
pedig oda kellene menni, hogy aki ugyanazt a munkát végzi kapja ugyanazt a pénzt.
Vagy egy kb. azonos szint között ne legyen durva fizetés különbség.
Pl. sofőr keres 400.000 nettót a recepciós meg 80.000 nettót az nem ok.
Nem én teszem összetetté, hanem valóban összetett ez a probléma, mert lényegében nincs olyan megoldás, amelyeket alkalmaznak és mindenki elégedetten bólintana rá.
Részben igaza van annak is, aki nagyon hosszú ideje jól teljesít egy adott munkakörben, de annak is van valamennyi igaza, aki friss munkaerőként úgy érzi, hogy hátrányosan megkülönböztetik. Az pedig egy külön fejezet, hogy illik, nem illik, Magyarországon olyan szinten megy az irigykedés, a célzott rosszindulat, intrika és a mások zsebében való könyékig kotorászás, hogy arra már enyhe szó a gyomorforgató jelző, - ahelyett, hogy mindenki a saját munkájának maradéktalan elvégzésére koncentrálna a munkahelyén. Érdemben nem lehet igazságos döntést hozni.
Olyan apróságokról azért hajlamosak megfeledkezni a magyarok, hogy van, akire éjjel kettőkor is lehet számítani, - míg mások lazán kikapcsolják a munkahelyük felé publikus telefonjukat. Vannak, akiket szabadságról is be lehet rendelni, míg mások a hazugságoktól sem riadnak vissza annak érdekében, hogy "megmutassák (ki tudja kinek), hogy mekkora egojuk van". Arról is hajlamosak megfeledkezni - főleg a legnagyobb szarkeverők, - hogy vannak, akik kreatívan állnak a munkához és nem szégyellnek felvetni az adott alkalmakkor olyan ötleteket, amely által hatékonyabbá válhatnak az elavult munkamódszerek, - míg ők közömbösen röhigcsélnek az erre (de másra nem) alkalmas partnerükkel, kifigurázzák, kibeszélik azt, aki nem hajlandó belenyugodni abba, hogy középkori módszerekkel kell dolgoznia. Azt is sokan hajlamosak elfelejteni, hogy van kollegájuk, aki nem ragad meg minden lehetséges alkalmat arra, hogy távol tartsa magát az érdemi munkától, - nem csinál magának mindenféle mondvacsinált okkal "járandó" szüneteket, nem pofázza lukasra a környezetét és igyekszik a munkájával foglalkozni, nem folyik bele a "helyi munkareő elemző kör önkéntes munkájába", nem vesz részt az éppen távol levők kibeszélésében. Érdekes! Amiket megemlítettem, egyik sem tartozik a se ggnyalás kategóriába, mégis jelentősen megkülönböztet munkaerőt a munkaerőtől. Arra persze nem gondol(t) senki a most felháborodottak közül, hogy ezek is lehetnek olyan tényezők, amiért úgy dönt egy vezető, hogy valakinek jobban honorálja egy kicsit a munkáját, - megsértődni egyszerűbb, mint gondolkodni.
No, de még mindig itt a kérdés, hogy miért nem mennek oda a vezetőséghez, és szegezik nekik a kérdést, hogy xy miért kap többet őnála ugyanazért a tevékenységért? Talán mert tudják, hogy jó eséllyel nem sokáig maradnának utána a cégnél. És eleve jönne a jogos kérdés a vezetőségtől, hogy honnét tudja ő, hogy a másik mennyit keres?
Nem szívesen húzom rá dolgokra, hogy magyar mentalitás, de az tény, hogy Nyugat-Európában az egyik legilletlenebb, legt*hóbb dolog a kollégától megkérdezni, hogy ő mennyit kap. Ahogy választásokkor azt is, hogy kire szavaz, de ez külön téma.
"Mondjuk a bérek egységesítése is rossz megoldás, mert azt jelentené, hogy hiába hajt valaki, ugyanannyit kap, mint a másik aki szarik a munkájára. Akkor meg minek hajtson? "
ezt ki mondta neked ne haragudj?
Arról van szó hogy van egy cég, az ügyvezető kap mondjuk 3.000.000-t havonta akkor egy területi vezető miért kap csak mondjuk 120.000 nettót. Ez egy példa volt.
A főnök dolga hogy két azonos beosztású embernek adjon munkát, azok csinálják meg amit kell, de ha kb. ugyanaz a beosztás akkor az egyik ne kapjon 3-szor annyit mint a másik.
Tehát pl. van az értékesítési osztály, a vezető kap többet de mondjuk a 3-4 besoztott kb. annyit kapjon havonta.
Ennyi az egész.
Ezeket előre munkaszerzodesben kéne leszögezni. Pl éves fizuemelés stb.
A fonokségnél hiàba reklamál bàrki ha nem tud papirt lobogtatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!