Mi a különbség a panasztétel és az árulkodás között?

Mi a különbség? Csak a nézőpont. A bűnös, szabályszegő, másnak kárt okozó alakok szerint ,aki őket leleplezi az minden esetben árulkodó .

#10 Először is, ha egy munkahelyen nem szabad ittasan dolgozni, akkor azzal, hogy te nem szólsz, veszélyeztetsz más munkásokat, esetleg ha elront valamit, akkor azzal kárt okozhat a munkáltatónak vagy akárki másnak! Ő saját magát nem fogja bepanaszolni, hogy ő ittasan ment dolgozni! Az pedig, hogy a puncsosokat sehol sem szeretik, pusztán gyávaság a részedről! Ha azért nézel el bűncselekményt, mert bár bűn, de a többiek számára természetes, és te leszel a gonosz, mert szóltál a bűncselekmény miatt, akkor te nem jószívű vagy, hanem gyáva és cinkos! És nem azért teszed, mert "ilyen az élet és harcolni kell", hanem mert te vagy ilyen, és te nem mersz harcolni, és kiállni az igazságért! Ha kéne, kimernél állni, de valld be, elég hamar elmenne minden erőd, ha folyton harcolnod kéne az igazságért! Éppen ezért vagy ne harcolj, maradj nyugodt és rendes, és ha nem szólsz egy bűncselekményért, hát ezért se szólj, mert valaki lassú, és túrd a lassúságot, ha tűröd a bűnt is! Vagy ha szeretsz harcolni, kiállni magadért, hát akkor harcolj az igazságért, és ne ijesszen be senki azzal, hogy egy bűncselekmény bepanaszolása miatt megharagszik rád! És ha nem tűröd, hogy valaki lassú legyen, mert téged nem olyan fából faragtak, akkor azt se tűrd, ha más bűnt követ el bármilyen formában!

Ha attól kiközösítenek, mert EGY ittas kollégáról szólsz, aki veszélyezteti az állapotával a közös munkát, akkor az egy elég pocsék munkahely lehet...

"legrosszabb esetben a cégnek csinál anyagi kárt avval, hogy ittasan jön be dolgozni, az miért legyen az én problémám" - Mert te is abból kapod a fizetést.

16: Elég kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen miatt tönkremenjen a vállalat, persze ez a munka jellegétől is függ.

Esetleg még ott van az az eshetőség, hogy a kolléga nem tudja, hogy én megláttam őt. Akkor talán működhet az, hogy diszkréten mószerolom be a főnöknek, kihangsúlyozottan megkérve, hogy senki ne tudja meg, hogy én jelentettem a dolgot. Ez persze nem garancia, mert könnyen megeshet, hogy valaki észrevétlenül kihallgatja a beszélgetést, vagy pedig a kollégák valamiféle jelekből jönnek rá, hogy én voltam. Tehát én ilyen bemószerolást csak akkor csinálnék, ha olyan kollégáról van szó, aki valamilyen formában keseríti bent a mindennapjaimat, és úgy érzem, nyugodtabban mennék be dolgozni, ha ő már nem lenne ott.

Én úgy vagyok vele, hogy a kollégák azok kollégák elsősorban, a munkahelyre pedig dolgozni járok, és olyan helyen nem akarok dolgozni, ahol azért képesek kiutálni, mert egy jogos problémát jelzek a vezetőségnek. Az meg a főnökség felelőssége is, hogy milyen embereket alkalmaz.

De mindent megelőzően előbb talán meg lehet próbálni magával a kollégával beszélni a dologról. Csak a hátrány, hogy így, ha újra elköveti és te bemószerolod, kapásból tudni fogja, hogy te voltál. Mellesleg én nem is annyira attól tartanék, hogy odalesz a tekintélyem a többiek előtt. Hanem ha mondjuk a piás kolléga valami izomagyú bunkó, és elbocsájtják a dolog miatt, akkor esetleg egy nap majd bevár valahol munka után. Lehet néha hallani ilyen esetekről.