Még csak most kezdtem a munkahelyem de már nem bírom, viszont nem mondhatok fel. Mit tegyek?
Sziasztok! 20 éves lány vagyok. A problémám az, hogy nemrég vizsgáztam, de nem sikerült a szakmámban elhelyezkedni, így az édesanyám beszervezett egy gyárba dolgozni, ahol ő is melózik. Na már most, tudni kell rólam hogy pánikbeteg vagyok, és amikor elmegyek dolgozni, valamitől mindig előjön a rohamom (rosszul leszek, lever a víz, kalapál a szívem, remegek, szédülök). Ha kimegyek a levegőre egy idő után alábbhagy, de amint visszamegyek újra előjön, és egyszerűen nem tudom végezni a feladataimat. Talán a hangos gépek vagy a szoros munkaruha az oka, esetleg a túlzott izgalom, de alig egy hete dolgozom ott és minden alkalommal rosszul leszek, nem bírom. :(
De nem mondhatok fel mert nagy csalódást okoznék vele anyának, ígyis már magamban csalódtam, amiért képtelen vagyok megállni a helyem.
Mit tehetnék? A válaszokat előre is nagyon köszönöm!
Ha diagnosztizált pánikbeteg vagy akkor ez orvosi kérdés. Az orvosaidtól kell tanácsot kérned, nem a laikus nagyközönségtől.
Ha az én tanácsomra vagy kíváncsi, akkor azt mondanám, hogy 20 éves lányként (különösen a te esetedben) a továbbtanulás az egyetlen hosszútávon sikeres megoldás. Keresned kellene egy olyan egyetemi szakot, amelyben tehetséges vagy, szívesen csinálnád és összeegyeztethető az állapotoddal.
Nem tudom, de hihetetlenül bosszant, hogy azt csinálnak, amit akarnak.
Szívem szerint az összes ingenyélőt kivágnám!
Tisztelet a kivételnek.
Tudom milyen gyárban is dolgozni, nagyon fárasztó, és eleinte sok embernek szerettem én is megfelelni, de idő után megtanultam elkülöníteni mások figyelmét :D Ha pánikrohamod van, akkor valóban beszélj erről orvossal :)
Amúgy mi szeretnél lenni?
Csak jó tanács: 20 évesen ráérsz még akár egyetemre is menni, mégha mindenből kell érettségizned. Persze könnyebb beszélni, de nekem se volt egyszerűbb :) És végülis az lehetsz aki csak lenni szeretnél, ha van kitartás :)
"De nem mondhatok fel mert nagy csalódást okoznék vele anyának, ígyis már magamban csalódtam, amiért képtelen vagyok megállni a helyem. "
Már miért ne mondhatnál fel?
És hogy kerülsz te egy gyárba?
Ha nem ok. lépj le onnan.
"Ha az én tanácsomra vagy kíváncsi, akkor azt mondanám, hogy 20 éves lányként (különösen a te esetedben) a továbbtanulás az egyetlen hosszútávon sikeres megoldás. Keresned kellene egy olyan egyetemi szakot, amelyben tehetséges vagy, szívesen csinálnád és összeegyeztethető az állapotoddal."
Miért, ha más munkahelyre fog kerülni, akkor ez a pánikbetegségen változtat?
A pánikbetegség nem más, mint belelovallt, saját HISZTI.
"Én a helyedben neki állnék a lehető leghamarabb egy szipiszupi önéletrajzot meg motivációs levelet írni, és mindennap megnézném a friss állás ajánlatokat és küldözgetnék. Emellett pedig tanulnék tovább valamit, de minimum neki állnék szeptembertől egy esti okj-nek és tanulnék valami mást is. Minden lehetőséget megfognék hogy a lehető leghamarabb dobbantani tudjak a mostani helyről. Ezt csinálnám"
Én is ezt magyarázom.
Gyárban dolgozni az nem való mindenkinek.
Oda olyan ember kell és van más alternatíva bármilyen végzettsége van az embernek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!