Hogy állítsam le finoman a munkatársam, hogy ne foglalkozzon a ruháimmal?

Nekem is ezt csinálta munkatársam. Ő olyan nő volt, aki párducmintás feszes felsőt húzott fel, amikor 90 kiló volt, és a haja az a tipikusan rondán, szalma állagúra szőkített volt, bilifazonra nyírva. De közben folyamatosan kuncogott mások kinézetén.

Én a kezdetektől ignoráltam a csipkelődését. Tehát beszólt, és én rá sem néztem, hanem hirtelen feltettem valami munkával kapcsolatos kérdést. Aztán abbahagyta...

Egyszerűen ignorálnám.

Vagy visszakérdeznék mindig, hogy zavar?

Igen...akkor jó, azért csinálom.

Nem...akkor jó.

Nálunk diákmelóban van egy csaj, valami eszméletlen. Random odamegy emberekhez (függetlenül attól, hogy dolgozó vagy diák) és közli, hogy "híztál" "fogytál" "neked ez a haj/ruha nem áll jól", illetve kérdéseket tesz föl: "te hány kiló vagy?" "te sosem hordasz magassarkút?" stb. Ő az a típus, aki kiöltözik csak azért, hogy felüljön a buszra és bejöjjön melóba, majd a csini cuccban végigvonul- az öltözőig, ahol fitness lady ruhába bújik (egyébként jócskán van rajta felesleg) majd munka végeztével ugyanez fordítva. Rendesen élvezi, amikor valami olyan kérdést tesz fel, ami rosszul esik a kérdezettnek, pl. "te nem gondoltál még arra hogy fogszabályzót hordj?". Tőlem kérdezte már többek között, hogy miért nem szolizok, közölte velem, hogy a hajszínem nem áll jól mert úgy nézek ki mint gey hulla, valamint közölte, hogy igénytelen vagyok, mert nem szedem a szemöldököm. Úgy egy hónapig próbálkozott, hogy megsértsen vagy felbosszantson, de mivel mindig elintéztem egy "aha, tényleg" szintű válasszal, abbahagyta. Akik viszont láthatóan magukra veszik és elszégyellik magukat, azokat még most is zaklatja a hülyeségeivel.

A tanulság tehát az, hogy egy rövid válasszal el kell intézni (aha, nemmondod, igen így szoktam, mert zavar?, közöd?), majd otthagyni a francba. Majd megunja.