Miért tűrik el itt az emberek az állandó megalázást, és a rabszolgasorsot?

Volt már pár munkahelyem,most is ahol dolgozom úgy beszélnek az emberekkel (alkalmazottakkal) mint valami szaros kutyával. Rabszolgának nézik az egész kócerájt.Senkiházi csoportvezetőktől (akik igazgatónak hiszik magukat egy nyúlszarnyi kis "hatalomtól") sokszor elhangzik a "takaródjál innen a k anyádba" "csináld már pörgősebben te f..sz" stb persze mindenki rendesen dolgozik,csak az a hobbija h ott áll mindenki felett és ha nincs rá oka akkor is ugat.. Mindeközben a madarak csak bólogatnak és még ŐK KÉRNEK ELNÉZÉST. Értem én h van akinek gyerek van nem tud ugrálni,vagy már öreg és a nyugdíjig nem kell máshova stb de a többségnek semmi életcélja,nem is akarnak kitörni ebből ,mikor szóba kerül ki is jelenti h "jó ez a 80-100 ezer ft" (amiért 10-12 órát szolgáskodik ,sokszor hétvégén is) amikor meg neked nem ízlik h belefosnak a szádba,és szóváteszed ,a dohányzóban mindegyik hőbörög ,de mikor a nyilvánosság előtt is hangot adhatnának ,kussol mindegyik és egyedül maradsz a véleményeddel ,és az egészből lesz egy olyan beállítás h "csak neked nem jó ami itt van". Sokuk a gyerekre ,családra ,hitelre minden marha kifogásra hivatkozik miért nem áll ki magáért ,és miért nem fog össze a közös érdekért (félti a rongyos 80 ezres állását),de akinek pl nem zsíros kenyérre kell a pénz,bárhol tud ennyiért dolgozni,az miért tűri el a megalázó rabszolgaszerepet ? Meg amelyik tapsikol a 90 ezres alamizsnára és azt mondja h "fogd be a pofádat,örülj h ennyit keresel"annak milyen életcéljai vannak saját magával ? Vagy tényleg ennyi hülye ember van akiknek mindegy mennyit,mennyiért dolgozik és nem számít hogy beszélnek vele csak eljárjon otthonról valahova 10-12 órára? Mi ebben ezeknek a jó?