Egy főnök ezt megteheti?

Talán már a legtöbben találkoztunk a munkahelyi stresszel és egy beképzelt főnök irreális elvárásaival.

Emberekkel foglalkozom, fontos a minőség. Természetes, hogy kell egy főnök, aki irányítja a történéseket a hatékonyság miatt. Én viszont úgy gondolom, hogy egy főnök és egy vezető között nagy a különbség! Hiába a tegező nexus, szerintem emiatt is alakulhat ki egy komoly stressz főnök és alkalmazott között, mert személyesebbé válik a párbeszéd és mélyebb sérelmeket tud okozni egy-egy konfluktus. Én CallCenterben dolgozom pár hónapja, a főnök már az elején sem rejtegette a katonás múltját. Nagyon sok milliót hozott már neki a konyhára az iroda, azaz mi, a kishangyák, akik a motor, a krém, az összekötő szál az ügyfelek között. Maga a feladat kiosztásában nem látok problémát, hanem abban inkább, hogy a főnök rapszódikus viselkedése (ha még nem említettem, negyvenes férfi) gyomorideget generál és szünet nélkül a dolgozók sarkára lép, ha nem úgy folyik a menetrend, ahogy azt ő megálmodja magának. Nem hagy bennünket levegőhöz jutni, nem bízza ránk, hogy a saját tempónkban haladjunk, hiszen mi kezeljük az embereket, mi tudjuk csak, hogy hogyan folyik a társalgás köztem és az ügyfél között. Személyeskedik, csapkod, zsarol, fenyegetőzik, lehúz, ahelyett, hogy felemelne, az ember tök feleslegesnek és hülyének érzi magát a szavaitól. Mivel színvonalas munkáról van szó, a nyugalom, a bíztatás, a dícséret nagyon létfontosságú ... lenne. Egyre lehetetlenebb elvárásokkal terhel mindenkit, felelőtlenül ígérget nekünk is és az ő főnökeinek is, minket eszköznek néz, csak a számok és a statisztika érdekli, de a véleményünk vagy ötletünk nem és az istennek se akarja felfogni, hogy nem lehet minden egyes nap csúcsminőséget hozni, mert neki vannak fantáziái és miért nem úgy van, ahogy ő akarja. Erre van egy csúnya mondás: könnyű más f.....l verni a csalánt. Miközben ő a telefonját nyomkodja egész nap és bámul ki az ablakon. Ha megy a szekér egyik nap, az természetes. Ha másnap kevésbé, akkor hirtelen elfelejtettünk dolgozni és hallgatjuk a félórás hegyibeszédet arról, hogy használhatatlan sz...darabok vagyunk. Már odáig süllyedt a nemtetszése, hogy nem akar bennünket kifizetni, minden levegővételért X ezer forint összeget levon a fizetésünkből/jutalékunkból. A túlóra már napi szinten megy; ingyen. Ha haza küld a nap felénél, mert nem sikerült moströgtönazonnal eredményt hozni (ami ugye naponta változó és igenis nem rajtunk múlik legtöbbször), akkor ezt az ürügyet használja, hogy spórolhasson. Nagyon elszálltak az elvárások és a pöffeszkedő stílus. Éppen ezért megtettük a szükséges lépéseket, hogy ezt leállítsuk, szóval meglesz ennek a böjtje, karácsony ide vagy oda.

Az volna a kérdésem, hogy megteheti -e egy főnök, hogy ilyen bánásmódban részesítse a dolgozóit? A lehülyézéstől kezdve minden elhangzik, már csak a pofon hiányzik a repertoárból. Azt hiszi, csak neki van családja és csak neki kell villanyszámlát fizetni. Persze kirúgni senkit nem akar, mert kellenek neki a kishülyék, de hogy nyomatékosítsa a kakaskodást, inkább megteszi, hogy megérdemelt prémiumot se kelljen odaadni.

Azt nem érzem feltétlen megoldásnak, hogy ha nem tetszik a rendszer, akkor dolgozzak máshol. És mi a garancia? Mintha olyan egyszerű lenne olyan munkahelyet találni, ahol nem érzem napi szinten, hogy ki leszek rúgva, ha nem vagyok bólogató kisjános. No meg a fizetés ... mert nem mindegy, hogy 75ezer forintért trógerolok ugyanannyit vagy 130ezer forintért. Az arány nagyon nem mindegy, de elgondolkozok rajta, hogy ér-e ennyit az egészségem? Gyomorsavtól kezdve az éjjel 1-3 órás alvásig minden van. De azért ne görcsöljek rá ...

Köszi, aki válaszol!

(Hajnali 2 óra van, aludni nem tudok a stressztől, pedig hétvége van és képes vagyok idegenekhez intézni egy ilyen kérdést.)