Másodállása lett a kollegának és azóta megváltozott a főnök hozzáállása hozzá – nem érdekes? Mert már nem 100%-ban kiszolgáltatott neki?

Hiányzik a +20 év korkülönbség.

Figyelj csak: Másodállásban MLM cégnél dolgozom. Amikor először láttam együtt a csapatot akikkel vagyok leesett az állam. Átlagéletkor 65 év. Papók és mamák üldögéltek és beszéltek az eredményeikről én meg tátott szájjal ültem. Szerinted őket mennyire érdekli, hogy hány évesek? Csinálják, mert akarják csinálni és haladnak benne. Az a gond a kollégáiddal, hogy 45-50 évesen már temetik magukat és nem is akarnak semmi újba belekezdeni, pedig jó eséllyel még a fél életük előttük van. Na itt a különbség.

Én megértem a kérdező félelmét. Bár annyiban igazuk van a többieknek, hogy ha van bármilyen kis esély is, nem szabadna tétlenül hagyni ezt a kizsákmányolást és kihasználást.

A mi generációnk ( 20-asok) és a tiétek (40-50-esek) között már szerencsére van olyan egy szakadék, hogy pontosan látjuk, mit nem szeretnénk, ha velünk csinálnának. Ez generációs jellemző: Ti abban a rendszerben nőttetek fel, ahol belétek lett nevelne, és akkor sajnos még valóban így is volt, hogy " ha nem tetszik el lehet menni, lesz helyetted más" és ment a túlhajszolás.

Én is, és a többi fiatallal ez már nem működik, és koppannak az ilyen sza.ros munkahelyek, mert valóban elmegyünk. Akár külföldre, akár másik céghez, aztán az x.-dik után csak csodálkozik az ilyen, hogy "itt jönnek mennek az emberek". Volt akit szembesítettem finoman ezzel, és ezt reagálta rá, meg hogy már megszokta. De hogy ember számba vegye azt a párat aki ott maradt ennek ellenére is? Kíváncsi lennék, változott-e valamit azóta, de láttam azóta is a meghirdetett állás, tehát már az utódom is eljött..

Igazából én ennek örülök, mert általunk, fiatalok által talán majd elgondolkozik előbb-utóbb az ilyen, hogy alig fog embert, vagy nagy a forgás, újra és újra be kell tanítani stb embereket, hogy ez hátráltatja a hatékonyságát, nincs összeszokott csapat stb.

Másrészt, igen, valóban én előbb megtehetem, hogy eljövök mert nem vagyok hajlandó patkányok rabszolgája lenni és kussolni, de mondjuk ha utánam egy gyerekét egyedül nevelő anyuka jön, akkor talán tanulva ezekből neki már nem kell ezeken ilyen szinten átmenni és normálisabb hozzáállást kap..

Pluszként hozzáteszem még, hogy az én anyám is 50-es, a főnökét helyből el tudnám hányni, amikor nincs elég ember, és kötelező "túlórákat" rendel el, ott van délelőtt és délután, de ő még mindig fél hogy elküldik ha nem vállalja el. Szabit sem mer kérni.

Miért nem vált? Mert ő nem egy Budapesten van, hanem egy olyan elcseszett kis településen, ahol kb ez az egy munkahely van. A környező kis városba a bejárás meg mindig is el volt vágva, nem megy rendesen úgy busz/vonat, hogy jó legyen. (Konkrétan a mellettünk lévő településik jön, de ide nem jön be)

Próbáltam már én is segíteni neki ebben, de neki tényleg nincs úgy lehetősége, már én is úgy látom, hogy azt a párévet húzza ki itt, és utána már nyugodt lehet és tud majd pihenni.

Minden esetre, ha tudsz nézelődni, nézelődj, ha a te környékeden van lehetőség, még ha nincs is annyi, előbb-utóbb sikerülhet váltanod neked is.

De és az enyém is ilyen. Bár én fiatal vagyok, keresek is új állást és emellett nem is tűröm el szó nélkül ha így beszél velem. Ennek ellenére nem vissza persze. A próbaidőm alatt volt a legjobban a elkapatva, akkor érezte igazán fenyegetőnek magát...

Az meg, hogy miért hagyom... nem csak rajtam múlik, vidéken nem lehet csak úgy ugrálni egyik helyről a másikra mint Budapesten (ott éltem eddig), mert alig van munkahely, ember viszont annál több. Ha lesz új lehetőség lépek rögtön, de meg tudom érteni, ha valaki kénytelen tűrni a gyökér főnököt.