Hogyan tudnám megelőzni a sírógörcsöt?
Ma alaposan megkaptam a magamét a kolléganőmtől. Elhordott mindenféle lusta disznónak, és meghallgattan egy kicsivel több, mint fél órás monológot arról, hogy ez már másfél éve érlelődött benne. Leginkább az zavar, hogy én sosem bántottam őt semmivel, és egészen eddig tök jól megvoltunk. Hárman szoktunk lenni, de a harmadik most szabadságon van. Ő szokta keverni a sz@rt mások háta mögött. Ahogy észrevettem mindketten ilyenek.
A lényeg, hogy ilyeneket kaptam, hogy én milyen lusta disznó vagyok, hogy nem csinálok semmit, hanem mindig másra várok, és eszembe sem jutott kimenni segíteni neki, meg, ha csinálni kell valamit akkor csapkodok és biztos azt gondolom, hogy "Nehogy már dolgozni kelljen". Sorilhatnám még, mert regeteg dologról volt szó. (Akit érdekel, hogy konkrétan miről, annak leírom privátban.)
A kérdésre visszatérve: Éppen mentem hazafelé (a monológja után kb. 10 perccel) és éreztem, hogy remegnek az ajkaim, és rángatózik egy-két arcizmom. Ezzel megbékéltem volna, de tudtam, hogy amintbeszélnem kell, elsírom magam. Ez minden alkalommal így van, különösen ha a páromnak mesélem a történteket. Ilyenkor szipogok, és meg sem tudok szólalni, mert gombóc van a torkomban. Amilor pedig látszólag alább hagy a sírás, és újra beszélnem kellene valakivel, kezdődik előlről. Mit javasoltok ilyen esetben? Hogy kerülhetném el az örökös "ha beszélnem kell-sírok-os" helyzetet?
Az a baj, hogy általában hárman vagyunk csak az egész épületben. És mint most kiderült, egyikükkel sem vagyok jóban. Az bánt leginkább, hogy én totál másképp látom, mert ha jön látogató, én is végzem a dolgom, és igenis próbálok segíteni, de mindig azt mondja, hogy "á, most nem kell".
És kicsit nehéz belegondolni, hogy holnap is ugyanazzal a nővel leszek kettesben. Ha pedig netán nem is köszönnék neki a mai dolog miatt, akkor tuti jönne utánam, és ordibálva kérdezné, hogy mi a bajom, én meg úgyszint elsírnám magam. Nehéz tenni az egészre, mert érzékeny típus vagyok. Te, hogy kezeled az ilyet?
Elfelejtettem a "poént". Elkezdi nekem, hogy ha nem tetszik a munkaköröm, és idézem: "Sz@rok az egész világra", akkor menjek be az adminisztrátorhoz, és kérjek másik munkát. És majd ő (aki kezdte a vitát), megindokolja, hogy miért kérem át magam.
Másik dolog, hogy azzal támadt nekem, hogy egész nap csak ülök a sarokban, és a "kütyüimet nyomkodom". De szerintem ezzel nincs baj. Ha jön valaki, ugyanúgy körbeszaladok, csinálom a dolgom, és nem ülök vissza a laptop elé. Figyelek a látogatókra stb. Különben is, ha nem jön senki egész nap, akkor mit csináljak? Ő például újságot olvas és rejtvényt fejt. Az sokkal különb?
Sajnos ha látják rajtad, hogy kicsit gyengébb jellem vagy, kikezdenek, és úgy érzik, bármit megtehetnek.
Én tegnap elég intenzív vitába kerültem egy komplett 55 éves idiótával, szerencsére az egész csoport már utálja őt, erre most engem raktak mellé...hát el is kezdett beszólogatni a szokásos kioktató stílusában, már ott voltam, hogy felrúgom.
Sajnos az ilyen barmok miatt "kupálódik" ki az ember, és veszti el az igazi értékeit...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!