Miért néznek le, a kollégáim amiatt, hogy még a szüleimnél lakok?

Fiú vagy, kedves kérdező?

A párom nem sokkal idősebb Nálad, ő is csak azért költözött el, mert muszáj volt és amúgy ha tehetném mindent rám hagyna, minden feladatot.

Szerintem erre gondolnak, hogy kiszolgáltatod magad.

Ezt csak akkor tudod meg, ha te szolgálod ki pl egy héten keresztül a szüleidet - te mész a boltba, te főzöl, te szervezed meg a házimunkát, a csekkbefizetéseket, a netelőfizetéseket, a biztosítást, mindent.

Mondd meg nekik, hogy te a sajátodba fogsz költözni pár év múlva. Ők hol laknak?

Én se díjazom a mamahotelben vergődést, de ha jó a kapcsolat a szülőkkel, ők így tudnak segíteni, hogy majd önálló légy saját lakással, te pedig mindent megteszel azért, hogy ez mielőbb bekövetkezzen, akkor jó megoldás.

És egyik kollégád sem lakik már otthon, csak te? Fura.

Nálunk biztosan nem piszkáltak volna.

Szerintem semmi rossz nincs ebben.

Az én ismerőseim körében szinte mindenki 25-30 között költözött el otthonról. Egyszerűen előbb nem volt rá pénz. És mégis felnőtt, független emberek lettünk saját családdal.

Akik már 19 évesen albérletben laknak, általában kényszerűségtől teszik ezt, mert rosszban vannak a szüleikkel.

Nem értem őket, miért szólnak bele. Én 19 évesen, egyetem miatt költöztem albérletbe (mert 100 km-re jöttem el), de egyébként valószínűleg 23-4 éves koromig ott laktam volna (akkoriban volt egy komoly pasim, gondolom, összeköltöztünk volna).

Most 29 vagyok, férjem és kisbabám, a férjem 25 évesen költözött csak el otthonról (most 37), mert csak akkor kezdett egyetem után dolgozni. Mégis ember lett belőle, és teljesen önálló, a háztartást fele-fele csináljuk.