A mai fiataloknak miért büdös a munka?

1.És mi van azzal a temérdek fiatallal, aki külföldre is képes elmenni dolgozni?

2.Ha valaki a tejfölös szájú kölykét igazgatói székbe ülteti, az nem a gyerek hibája.Mondjuk, az valóban szomorú és dühítő, mikor semmi hozzáértéssel kerül valami kis nyikhaj vezető pozícióba és osztja az észt, miközben fingja sincs semmiről.De az ilyen cég hamar csődbe megy, ami nem is baj.

3.A magyar fizetés szar.A munkahelyek legtöbbje, a csaló, tapló munkáltatókról már nem is beszélve, sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülés.Ez nem inspiráló a fiataloknak és másnak sem, én meg tudom érteni.Remélhetőleg kialakulóban van az a generáció, amelyik már nem fogja hagyni, hogy pusztán biorobotként tartsa számon a rendszer.

Egyetemre járok, a csoporttársaim közül (jó, akikkel barátkozom) a legtöbb valami diákmunkát végez iskola mellett, köztük én is.

Nyáron egy fagylaltgyárban dolgoztam végig esti műszakban (soha többé nem eszek jégkrémet, amit az a cég gyárt).

Az átlagéletszínvonal javult, nem kell földre kimenni dolgozni, sem disznót ellátni a legtöbb helyen, a kapcsolatok az agyban nem alakulnak ki dolgozok => kaja szinapszisok. A társadalmilag is kiszolgáltság (kiszolgáltatottság, csak ezt még nem látják) állapotába cseperedtek bele.

Több dolgot összemostál itt. Vannak önsorsrontó személyiségek/sorsok, mindig is voltak, illetve lesznek. Ne egy komplett generációhoz kössük már ezt, inkább egyénekhez, életutakhoz. A fiatal csődör ki akar törni, az ellenkezőjét vagy csak valami mást kerget, mint amiben nevelkedett, sokszor logikátlan gyerek ésszel. Az évek múlásával azonban egyre inkább elkezdi mindazt keresni, amivel gyermekkorában volt körülvéve.

Számításba kell venni, hogy hiába van hiánya az egyiknek valamiből, ha azt a másik megkapta, akkor nem egy idegen, egy irigykedő vagy értetlenkedő szemszögéből fogja azt nézni/meglépni, hanem a sajátjából. Például nem fog beülni abba a székbe, igen. Kár is ezen szörnyülködni. A kirepülés, önálló tervek egészséges folyamat! Sőt, a bukdácsolásokat is hagyni kell, mert úgy is csak saját kárán.. A picivel okosabb nem csak saját kárán, de alapvetően mindenkinek kellenek saját "károk".

Gyári munka kerülését - volt már részed ilyenben - meg tudom érteni. Híd alatt ivás sem opció nyilván, bár aki lecsúszott, az ezt hajlamos másként látni.

A hírességről annyit, hogy az egóját mindenki szereti éltetni, az ehhez való módszerek kultúrától, észtől és életkortól függően változnak. Sok fiatalfelnőtt sem gondol bele, hogy nem elég a csillogásról álmodozni, tehetség is kellene, no meg kapcsolatok. Aztán vannak, akik ez utóbbit nagyon is jól átlátják is profi könyöklővé válnak.

A szülő meg aki le van húzva, nézhet akár magába is, mert csúnya világ ide, hülyeutód oda, azért jobb esetben csak nem az utca nevelte, hanem ő maga is, a párjával együtt, így a munkamorál milyensége is ennek függvénye. igen, sokminden másé is, de röhejesen sok alkalommal marad el az önvizsgálat. A gyerek egy okozat, nem csak fizikálisan, mentalitásban, jellemben is. Még ha nem is tetszik a tükör, akkor is.

Büdös a munka, amikor többe kerül a dolgozónak a munka, mint amennyit fizet nem tudom, hogy volt-e olyan munkahelyed, ahol az órabéred annyi volt, mint egy szakaszjegy. Invitel büszke arra, hogy ilyen kevés pénzért is dolgoznak náluk emberek.

Büdös a munka, amikor postasként adnak egy bringát, hogy menjek azzal, és időben végezzek a levelek kézbesítésével, és a harmadik kereszteződésnél szétesik a lánc és 2 tenyérnyi horzsolás keletkezik rajtam, a nadrágom elszakad és nem számít munkahelyi balesetnek, és különben is nekem kéne a kerékpárt karbantartani, amit tegnap más barmolt szét.

Szóval van büdös munka is.

De szerencsére van nem büdös munka is, amit MSC elvégzése mellett is tudtam csinálni, és nettó 300at zsebeltem be érte.