Mi kellene ahhoz, hogy otthagyd a munkahelyed?
Mi az ami még tűrhető és mi az ami már nem. Gondolok itt mindenféle befolyásoló tényezőre.
Esetemben nagyon tanácstalan vagyok... Sok a PRO és sok a KONTRA is. Pozitívumok pl:
-jó fizetés
-ugyanabban a kisvárosban van, ahol lakom (és ahol amúgy kevés a munkalehetőség)
Negatívumok:
-rettenetesen stresszes munkahely
-7 napból 6 nap munka, abból heti háromszor éjszaka is, plusz kb minden második hétvége teljes egészében munka. Olyankor sincs hétköznap szabadnap (innen az átlagnál magasabb fizetés)
-nehezen kezelhető főnök, akivel nap mint nap együtt kell dolgozni
Részint örülök, mert szakmámban dolgozom, de nulla szabadidőm van és az idegeimet felőröltem már. Nektek hol a döntőpont?
ha ilyen helyzetben lennék,én keresnék mást,és ha valami összejön,otthagynám ezt.
nekem fontosabb az,hogy ne legyek idegbeteg,minthogy jó pénzt kapjak.
Én pont emiatt váltottam. Volt egy nagyon gyogyi főnököm, aki az embereken próbált spórolni - és mivel nem is bírják sokan ezt a munkát, alapból is kevesen csinálják, még abból a kevésből is elüldözött párat.
Én jól dolgoztam és suli mellett felvett dolgozni. Persze a legjobb részlegbe rakott 4 hónapig, hogy leteljen a próbaidő, amíg még könnyen felmondhattam volna. Ahogy megkaptam a képesítésemet, át is pakolt egy stresszesebb, rosszabb részre. Ez még nem is lett volna para - de a főnökhelyettes véletlen elejtett mondatából ("az a jó, ha minél több helyet megtanulsz") rájöttem, hogy én lettem volna a ping-pong labda, akit mindenhova lehet tenni, ahol éppen hiány van. kihasználták, hogy három ember helyett is tudok dolgozni, egyedül osztottak be akkora felelősséggel, hogy alig voltam képes megcsinálni (csak annyi gyakorlatom volt, az a 4 hónap). Örökké túlóráztam, a leglehetetlenebb beosztással. Vidéki vagyok és egymás utáni napokon toltam 12 órákat (3-4 órát tudtam aludni). A főnök minden nap felküldte a helyettesét, hogy idegesítsen és belekössön a munkába. Elküldött a nap közepén 3 embert haza, amikor meg hiány volt, berendelte a nyugdíj előtt álló mamát az évi 1. szabadságáról. Bezzeg azt a 20 éves ribizlit, aki 2 hetente szabadságra ment, azt nem.
Egy másik helyet találtam végül, ahol normálisabb a főnököm és napi 8 óránál nem kell többet mennem, vannak hétvégéim is. Ennek viszont az volt az ára, hogy pokolian megnehezítették az elmenetelemet. 2 hónapot le kellett dolgoznom, úgy kezeltek, mint aki nem képes semmire egyedül és egy fogyatékos (azzal szemben, amit az átrakásomkor mondtak, hogy de szuper vagyok blablabla). Azért a nehéz munkákat egyedül továbbra is megkaptam.
Válts szerintem, mert ez a munkarend amit írsz csak akkor lenne élhető, ha legalább a főnököd normális lenne.
Nálam két olyan dolog van, ami nélkül nem vagyok hajlandó az adott munkahelyen dolgozni.
1.: Ne utáljam a munkát/munkahelyet.
2.: Legyen szabadidőm.
Nulla szabadidő mellett ahhoz, hogy huzamosabb ideig ott maradjak, tényleg olyan munka kéne, aminek minden egyes percét eufórikus örömként élem meg. Máskülönben így nincs értelme. Pusztán azért élni, hogy dolgozzak, az nem élet. A magasabb fizetés sem ér semmit, ha mellette nincs élete az embernek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!