Provokatív vagy helyes reakció egy dolgozótól ha szól a főnöknek, ha a jövőben el akarja érni mobilon akkor vegyen a cég mobilt neki és ne a dolgozó mobilját hívogassa?

Az van, hogy marhára elegem lett abból, hogy munkaidőn túl, késő este kora reggel, akár hétvégén is csörög a mobilom, és mindenféle mondvacsinált pitiáner ügyekkel hívogatnak, olyan ügyekkel amik simán ráérnének másnapig. Kedvencem, amikor este 10kor felhívtak hogy elvégeztem –e a határidős melót. És ha nem végeztem volna el esetleg, este 10kor már nem mindegy? Stb stb.

Meg amikor hívjam őket vissza (persze saját költésgen ) és mondjam el ezt meg azt, de ne most hívjam, majd 19h 39 perc 40 másodperckor hívjam mert a főnöknek akkor jó. És ha nekem meg nem jó? Munkaidőn kívül vagyok.

A telefon az enyém, a számlát én fizetem, a cég egy fillért se ad bele.

Szóval számot cseréltem új számot titkosítottam.

Rövidesen: hívtalak. Nem értelek el. Igen új számom van. Mi az? Titkosított. Akkor hogy érlek el? Drága főnök úr, úgy ér el, hogy leülünk szépen, készítünk egy írásos megállapodást, melyben az egyik fél vállalja hogy telefont vesz a dolgozónak és havi X keretig fizeti a számlát a dolgozó meg vállalja, hogy ezért cserébe tól ig elérhető lesz.

A saját mobilom többé nem áll céges rendelkezésre. Ha használni akarja fizessen érte. Miért adnám ingyen.

Erre habzó pofával vörös fejjel elrobogott a főnök. Neki ilyet még egy dolgozó se mondott. Na akkor épp itt volt az ideje.

Vajon ez provokáció vagy abszolút helyes lépés a dolgozótól?