A próbaidő minden perce alatt rettegek, pedig még ki kell bírnom 2,5 hónapot. Normális ez?

Ha jó munkaerô vagy, akkor a kutyát nem fogja érdekelni a végzettséged. Próbáld kihozni magadból a legjobbat, és hidd el, meg lesz az eredménye! Tudom nehéz most, hisz sokáig munkanélküli voltál, érthetô hogy aggódsz, de nem kell, hisz mindig lesz egy másik út. Próbálj pozitív maradni, rosszabb, ha látják rajtad a folytonos aggodalmat!

De én azt javaslom, hogy nézelôdj külföldi munkák után, jó hogyha az embernek van B terve is.

Kitartást! :)

Gondolj a dolog jó oldalára, és örülj a pozitív fejleménynek, hogy lett mukád. Leld örömed benne, arra koncentrálj, milyen szerencsés vagy.

Ha látják, hogy jól érzed magad, és a munkában is jó vagy, tuti befutó leszel!

De a lazaságra se görcsölj ám rá!

Esetleg egy kis Magne B6 segíthet, tényleg nyugodtabb tőle az ember.

Que sera, sera...

Nekem még bő 1,5 hónap van, néha én is aggódok, de alapvetően úgy vagyok vele, hogy inkább teszek rá. Ha kiraknak, akkor így jártam, valami majd lesz. Csak úgy ok nélkül biztos nem küldenek el, ha meg oka van, azon el kell gondolkodni.

NAIVAK VAGYTOK! Ok nélkül nem küldenek el???

Dehogynem. Rengeteg cég csinálja azt hogy felvesz próbaidőre azt végigdolgozod majd az utolsó nap közli hogy bocs mégse. És te nem tudod max sejtheted hogy teljesen mindegy hogy dolgoztál a kutyát nem érdekli mert nem azért vettek fel hogy meg is tartsanak, hanme azért hogy 3 hónapig legyen egy jó olcsó melósuk, aki be van szarva hiszen csak próbaidős akivel bármit meg lehet tenni, a fizu kevés kedvező adó és közteher-tök jó a cégnek!

A dolgozó meg ott kepeszkedik hogy megfeleljen és nem is tudja hogy nem fog megfelelni. Nem azért van ott. Majd lejár a 3 hónap, lapát és jön a köv szerencsétlen ugyanígy.