Ez most mi volt? Ti hogyan reagáltatok volna?

Hétvégén is dolgoznunk kell és a főnök megkérdezte, hogy ki szeretne a délutános és ki a délelőttös műszakban lenni aznap. Egyik munkatársam hamarabb jelentkezett a délutánra mint én, megkérdeztem tőle, hogy nem cserélhetnénk-e és legközelebb akkor ő jön délután. Azt mondta, hogy neki mindegy mert ígyse-úgyse jó neki, tehát ezt beleegyezésnek vettem. De láttam rajta, hogy baj van, azért újra megkérdeztem, hogy akkor biztosan jó-e így. Aztán mondta, hogy hát nem igazán, mert ő a beteg nagymamájához akart volna menni, este meg nem tud menni, stb. Jó, furdalt a lelkiismeret, ezért mondtam, hogy akkor maradjon az eredeti felállás, aztán munka közben volt közöttünk egy kis feszültség, nem szólt semmit, magába volt "roskadva". Később aztán odajött hozzám, hogy áll-e még a csere, mert a főnök áttette délelőttre azt a munkatársát akivel dolgozott volna délután (nagy barátnők amúgy) és hogy akkor menjek nyugodtan délután. Utána már semmi baja nem volt.