Ti mit tennétek a helyemben?

Melyik országban vagy kint? Sokat melózol? Esetleg nem tudnál egy nyelvtanfolyamra beiratkozni ott, hogy megtanuld a nyelvet valamilyen szinten? :)

A pénz sajnos nagyúr, szóval ha itt nem tudnátok megélni, legalább egy darabig biztos kint kellene maradnotok, hogy összegyűjtsetek egy kis tartalékot. Kitartás!!

hát most a családi problémáid megoldását kitől várod? ha nem megy a nyelv, akkor hogyan lehetsz tanár nyelvvizsga nélkül?

Ha külföldön is csak hétről hétre éltek, akkor tök mindegy, hogy hazaköltöztök vagy kint maradtok, sehol se lesz jobb...

Ezt a problémádat a férjeddel kell megbeszélni, hiába mondja itt bárki is, hogy gyere Haza... mert akkor megmutatod a férjednek, hogy ezt tanácsolták és fogjátok magatok és költöztök...vagy, ha azt írják, hogy maradj, akkor megnyugszol és tovább mosogatsz és sikálod a padlót???

Remélem érted a cinizmust és bocsi, hogy kicsit keményebben fogalmaztam, de egy tanár legyen már döntésképes, önálló, magabiztos ember, ha egyszer már gyerekeket fog tanítani... vagy majd a gyerekektől is megkérdezed, legyen-e házi vagy nem?

Remélem sikerül jól dönteni és jobbá fordul az életed! Sok sikert! Szép napot!

kint a büdös életben nem lesz házatok! hacsak nem valami jo kapcsolattal rendelkeztek, vagy szerencsétek van!

itthon meg jól kereshetnél tanárként, ugyis mindig kihisztizik az emeléseket! a férjed is dolgozhatna

annyira utálom az itthon nem lehet megélni felfogást!!!!!!! kint mivel jobb hogy nincs semmije az embernek?

Szia!

Meg tudod tenni, hogy haza gyere pár napra vagy hétre? Szerintem fontos lenne kicsit regenerálódnod és gondolkoznod, hogy merre tovább. De gondolom a család szentsége kötelez, tehát nem nagyon ugrálhatsz akaratod szerint. Világos, hogy honvágyad van és nagy az igazságtalanság érzeted. Haza tudnál jönni kis időre rokonokhoz? A férjednek is meg kell ezt értenie, hogy rosszabbá is válhat ez az állapot, ha nem lesz pozitív változás.

Nekem van egy kedves váci ismerősöm, aki egy belga kislányt vett feleségül és az ő kedvéért bevállalta, hogy "felrúgja" a hazáját, a szüleit, a barátait, a régi életét és bizony megszenvedte a honvággyal való küzdelmet a szerelemért. Ő megtehette, hogy gyakran haza járt (azért írom ezt már múltidőben, mert a srác kapott itthon egy nagyon jól fizető, a diplomájához méltó kutató munkát, így végleg haza költözött három év kinti élet után, és most fordult a helyzet, mert a felesége lesz kénytelen egy idegen országban élni ezentúl). Szóval, így meg tudott birkózni az érzéseivel, és persze úgy, hogy odakint talált magyar barátokat, akikkel gyakran összejárt. Úgyhogy én azt tudom neked tanácsolni, hogy próbáld magyarokkal körbe venni magad, és/vagy próbálj megoldást találni, hogy haza gyertek.

Remélem tudtam segíteni. :)

(Utolsó vagyok)

Értető, hogy félelmetes dolog új dolgokat befogadni az életedbe, főleg, ha odaföntről sarokba szorítanak, tehát nem kalandvágyból utaztál el. De szerencsére így sem a világ másik fele :) . Próbáld meg előnyösen felfogni, hogy mit nyersz azzal, ha kint maradsz/tok. Azért, mert így elviselhetőbbek lesznek idegenben a hétköznapok. Vannak magyarok körülöttetek? Hát nem lenne hátrány ;) .

Nem eszik olyan forrón a kását egyébként ... Ez is a fejlődés része. Most talán lezárult egy korszak, de nyílik egy másik. Hogy is van a mondás? "Ha Isten bezárja az ajtót, valahol ablakot nyit."

Én nem vagyok pedagógus, sem pszichológus, sem filozófus, nem is akarok okoskodni :) :P .

Egyébként ne törődj ezzel a sok flegma hozzászólóval. Már egy ideje eldurvult a virtuális kommunikáció, mert mindenki ideges a hülye válság miatt és valahogy le kell vezetni a feszültséget, mert a munkahelyen nem merik, féltik az állásukat. Nekik is megvan a maguk keresztje és ezért ilyen antiszociálisak, mert talán úgy értelmezhetik, hogy ha ők meg tudják oldani valahogy akkor te pl. miért nem? Ezen a fórumon nem nagyon érdemes kérdezni, mert a válaszadók zöme ennyire el van keseredve és csak azért járnak ide, hogy jól lehülyézzenek és kioktassanak mindenkit. De az is lehet, hogy csak irigyek, mert ők mennének külföldre, csak nem tehetik meg ;) .

Úgyhogy fel a fejjel! :)

Ötös vagyok.

Basszus, utolsó. Muszáj ilyen taplónak lenned?! Ha ezen te is átestél, akkor tudhatnád, hogy most nem könnyű neki. Lehet, hogy két hónap múlva csak mosolyogni fog saját magán, de most ez a válságos helyzet. Nemhogy inkább segítenél neki (akár személyesen), hogy könnyebben beilleszkedjen, ha már nagy nehezen rávette magát, hogy merjen lépni egy nagyot. Minden ember elbizonytalanodik egy döntés után, hogy reális volt-e? Idővel ő is tudni fogja, hogy merre lépjen, mert egy helyben nem toporoghat örökké. Vagy hasznot húz a helyzetéből, miután végig gondolta, hogy tulajdonképpen miért is döntött külföld mellett, vagy pedig győz a honvágy. Ne legyél vele ennyire lekezelő! Meséld el szépen a skype pszichológusodnak, hogy miért vagy flegma azokkal, akik még nem tartanak ott, ahol te.