Akinek Asperger-szindrómája van, hogyan illeszkedik be a munkahelyi közösségbe?
Én alapvetően azt hittem, tök jól megtanultam ellensúlyozni az állapotomból adódó hátrányokat, aztán elkezdtem dolgozni.
Cseverészni akarnak, üdvözléskor puszilkodni, én ezt nem szeretem... de ha elutasítom, azt hiszik, nem kedvelem őket. Pedig nem erről van szó, jófejek, bírom őket, de idegenkedek az ilyesmitől. Így aztán azt veszem észre, egyre inkább elkerülnek, nem hívnak a munkahelyi bulikra sem, mert azt hiszik, én ott nem érzem jól magam (pedig dehogynem).
Mondjam meg nekik? De tartok tőle, hogy rövidtávon elbocsátanának.
Persze, azért vagyok itt, hogy segítsek. Leginkább semmit nem tudsz tenni, úgy értem akárhogy is igyekszel, senki nem szeret mentálisan betegekkel barátkozni.
Nyilván látszik rajtad, sokan vagyunk a világban és vannak egészséges emberek, őket favorizálja mindenki.
:D Ezen most jót nevettem.
De hisz nem is vagyok őrült!
Mentális problémád van, nem vagy egészséges.
Az egy dolog, hogy nincs betegségtudatod.
Tisztában vagyok az állapotommal, és az ezzel járó hátrányokkal, amiket igyekszek kiküszöbölni, de nem, nem tartom magam őrültnek. Sem pszichiátriai betegnek vagy fogyatékosnak sem.
Na most megyek, megkeresem a betegségtudatomat, középiskolában még megvolt... :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!