Akinek Asperger-szindrómája van, hogyan illeszkedik be a munkahelyi közösségbe?
Én alapvetően azt hittem, tök jól megtanultam ellensúlyozni az állapotomból adódó hátrányokat, aztán elkezdtem dolgozni.
Cseverészni akarnak, üdvözléskor puszilkodni, én ezt nem szeretem... de ha elutasítom, azt hiszik, nem kedvelem őket. Pedig nem erről van szó, jófejek, bírom őket, de idegenkedek az ilyesmitől. Így aztán azt veszem észre, egyre inkább elkerülnek, nem hívnak a munkahelyi bulikra sem, mert azt hiszik, én ott nem érzem jól magam (pedig dehogynem).
Mondjam meg nekik? De tartok tőle, hogy rövidtávon elbocsátanának.
Először is: Az Asperger-szindróma NEM mentális betegség. Ő pedig nem „őrült”, vagy szerencsétlen.
Ez egy állapot, és Ő egy kicsit másként viselkedik társas helyzetekben, mint a többség - ezt nem értik, és ezért feszengnek.
(Nem tudják mit kellene tenniük, hogyan kellene hozzá közeledni, és ezért inkább kerülik a számukra kellemetlen helyzetet.)
Baromi egyszerű a dolog: el kell mondani nekik azt, amit itt leírtál! :) Egyenként, vagy csoportosan, akár egy szereplési mániás NT kollégán keresztül... Ne gondold, hogy utálnak, vagy kinéznek a munkahelyi közösségből - nem tudnak hova tenni, ennyi az egész!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!