Gerincferdülésben szenvedő nőtársaim tanácsát várom, hogyan rendezzem el önmagammal, lelkileg, hogy a munkahelyemen a gyerekek a hátam miatt csúfolnak?

Nekem is gerincferdülésem van, csak nekem a bordám nem úgy áll, ahogy normálisan kéne. Ez inkább ruha nélkül pl. strandon látszik, vagy feszülős darabokban. Tudom, hogy mit érezhetsz, nekem ez teljesen a 0-ra vitte az önbizalmamat. Szerencsére engem nem csúfolnak, mert nem olyan közegben dolgozom. Nyilván a gyerekek bátrabbak, a felnőttek inkább a háta mögött beszélik ki az embert.

Ha ennyire rossz a helyzet, akkor tényleg érdemes lenne másik munkát keresni. Sajnos nem sok esélyt látok arra, hogy a gyerekek megváltoznának ilyen szempontból. Sőt, inkább egyre többet engednek meg maguknak.

Ha te esetleg tanár vagy, akkor nem tudnál hatni rájuk a szigorral, a kisugárzásoddal? Tehát, hogy ne merjenek csúfolni, mert tartanak tőled.

Nekem béna a jobb kezem. Csak akkor nem látszik, ha hosszú pulcsiban vagy kabátban vagyok.

Gondolhatod, mit élek át ha kijön a jóidő.

Tőlem egyszer megkérdezte egy srác, hogy műkezem van? Én mondtam, hogy nem, csak kissé béna. (amugy születéskor alakult ki, mert az orvos nem a kulcscsontomat törte el, hanem kihúzott a jobb kezemnél fogva)

Nem kapok munkát, de rokkantnak sem nyilvánítanak. TEhát 2 szék közül a padlóra estem.

Szia! Nekem is laikus szemmel is látható gerincferdülésem van. Korábban én is sokat sírtam és szégyelltem magam, de ezzel csak még lejjebb csúsztam a gödörben és a következő gondolatokon kezdtem el morfondírozni:

1, ezt dobta a gép, ez nem belgyógyászati betegség, ami elmúlik, ezzel együtt kell élni, ez van! Egy szívbetegnek sem szólna senki!

2, mozgásomban nem.korlátoz, valódi fizikai hátrányt nem okoz, mint pl. egy bénult kéz.

3, a gerincem olyan amilyen, az agyam teljesen ép, és az az én munkaeszközöm.

Szerintem azért szólogwtnak be, mert te sem fogadtad el magad(tudom h nagyon nehéz!!) Az az igazán erős, aki a gyengeségéből csinál előnyt. Hajrá!