Lehet hogy akik nem dolgoznak, azok nem is akarnak dolgozni?

Bizony, már a önképzés sem segít.

Amióta nem dolgozom, megcsináltam a középfokú német nyelvvizsgát, két hónapos tanfolyam után az alap angolt, saját költségemen elvégeztem a jogi asszisztensi felsőfokú szakképzést. Visszatekintve ez csak arra volt jó, hogy új embereket ismerjek meg és ne csak a lakás-iskola-óvoda körben mozogjak.

Az én ismeretségi körömbe azt látom, amire a kérdés vonatkozik. Akinek nincs munkája, az nemhogy válogat, de még a felkínálkozó lehetőségeket sem ragadja meg.

Csak azt hallom, hogy ez ezért, az meg azért nem jó. Mindig talál kifogást. Szabályosan idegesít, amikor a munkahely keresés szóba kerül. Kevés kell, hogy megmondjam a véleményemet. Ez mondjuk az én ismerőseim között csak két embert érint. A többiek dolgoznak.

Azonban tisztába vagyok azzal is, hogy vannak akik mindent megtesznek, mégsem jutnak be sehová. Ennek több oka is lehet. Vagy rosszul kommunikálnak az állásinterjún, vagy rossz az önéletrajzuk, vagy már annyira elkeseredettek, hogy amire interjúra kerülne sor, a munkáltató egy agyongyötört embert lát, akivel igazán nem akar együtt dolgozni.

Ördögi kör ez, mert az érzéseit senki nem tudja irányítani. Uralkodni lehet rajtuk persze, de néha az kevés.

Jót röhögök azon a fogalmazáson, hogy "válogat" az álláskereső.Mintha ebben az országban olyan nagyon lehetne a munkában válogatni.Dúskálunk az állásajánlatokban, mint tyúk a kendermagban, mi?!

Ha mégis válogatna, annak az az oka, hogy 100 melóhelyből 99 egy táska sz@ r.

Hány olyan munkahely van, ahol normális fizetésért becsületes körülményeket kínálnak, ahol nem akarnak totál kizsigerelni és cserébe még át is baxni, hogy feketéztetnek, lenyúlják a járulékaid és kiderül a végén, hogy csak addig kellettél, amíg jártak utánad a támogatások?!Na majd ha lesznek becsületes munkáltatók, meg olyan fizetés, ami nem csak éhenhalásra elég, akkor biztosan több lesz a dolgozni vágyó ember is.