Félek az új munkahelytől?
Nem tudom mi van velem, de szorongás fog el, ha rá gondolok hogy pár nap múlva kezdek az új munkahelyen. Legszívesebben elásnám magam. A párom szerint hiszti, viszont már ott tartok, hogy este alig alszok.
Ti hogy viseltétek az ilyen szitut? Mi ennek az ellenszere?
előző vagyok, bocsi nem a kérdezőnek írtam most
neki sok sikert, meg majd belejössz nyugi
Miért? Ha mondjuk nekem van hivatástudatom, de nagy a nyomás rajtam, hogy megfeleljek, akkor hova tartoznék? Ha mondjuk tudom, hogy el tudom végezni a feladatom, de nem tudom, hogy a főnökeim szájíze szerint járnék-e el? Vagy ha csak simán kisebbségi komplexusom van, pedig tudom, hogy megbízható vagyok, mégis egy kis porszem a világban, akibe mindenhol belerúgtak, akkor nem az lesz az első, hogy begörcsölök az első napomon, bármennyire is felkészült vagyok?
Szóval szerintem a hivatástudat és a szorongás nem zárják ki egymást.
háeres vagyok...
kapásból kiszúrom az ilyen embereket, nálam, max irodai asszisztens állást tudtál volna megpályázni...azt szeretem mikor már az ideg benne van a felvételizőben, még teszek is rá egy lapáttal, h érezze a törődést, majd megdolgozom, és ott eldől, h alkalmas-e az adott posztra, no de nem csak itt hanem sok más cégnél is már ez így megy , a legalkalmasabb embert megtalálni még a legkisebb posztra is.
elvem, h a cég ott a leggyengébb ahol a leggyengébb ember van,magyarán nálunk nincs helye anyámasszony katonájának.
amit a kérdező kérdezett állást, oda el sem tudnék képzelni egy olyan embert akit csak egy hájszálnyit is megtudnék izzasztani az interjún.
üdv:)
remélem tudtam segíteni, azért sok sikert kérdező:)
9es
téged még a felvételi előtt kiszúrtalak volna,már sztem az önéletrajzodból, h egy ritka beképzelt ember lehetsz, és semmi keresnivalód egy jó munkahelyen.
Jah, mindezt abból, hogy én az embereknek nem lebontani szoktam az egóját, meg a sárba tiporni az önértékelését, hanem biztatni őket, hogy jöjjön is ki az a tudás, ami bennük van, ne csak feszengjenek a munkahelyen, mert félnek a csalódásoktól?
Tényleg sz*r ember és sz*r munkaerő lehetek... Meg még beképzelt is.:D Ásd el magad inkább.
Gondolj arra, hogy csak kellemes csalódás érhet.
Ha valaki elbizakodott, azt nagyobb pofon érheti, mint azt, aki izgul, és igyekszik majd megfelelni.
Lehetséges, hogy az a háeres, aki téged kiválasztott, jobban átvizsgálta a hátteredet, mint e szaktekintélyek akik itt villogtatják embertelenségüket (amit profizmusként igyekeznek feltüntetni, holott legfeljebb felületesség, gonoszság, hatalommánia), és nem véletlenül alkalmasnak talált a pozícióra.
Kedves "háeres". Régi kérdés, hátha figyeled. MINDENKIBEN van egy bizonyos ideg, ha új közegbe kerül. Ez van akin jobban látszik, van akin kevésbé. Van, akinek meg akkora az egója, hogy meg se kottyan neki. Ha én lennék egy vezető és valakit alkalmazni szeretnék, a magad fajtákat biztosan fel sem venném.
(ezt úgy mondom, hogy korábban már volt tapasztalatom)
Azokon az embereken, akin látszik egy kis félelem könnyebben betaníthatóak, barátságosabbak lesznek és a személyiségükkel sincs probléma. Azok viszont, akik olyanok mint te, hogy magasan hordják az orrukat a legrosszabbak. Makacskodnak, elégedetlenkednek, mindent jobban tudnak, a személyiségük pedig visszataszító. Sosem alkalmaznék ilyen embert. A felnőtt életben incs szükség az egoistákra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!