Közmunkára küldtek, ebből ki lehet mászni? Mit takar ez?

"Kérlek alássan közgazdász végzettségem van, +bér és tb ügyintéző vagyok, + van egy általad minden bizonnyal haszontalan minősítésű logisztikai végzettségem."

Jó, mellélőttem, beismerem, nem rólad van szó. Ezek értelmes szakmák.

"Hogy miért nem találok munkát? Mert nincsenek kapcsolataim, szüleim kis emberek, nincs kialakult körünk. Sok helyen voltam interjún, de sehova nem kellek, mert nincs gyakorlatom.

Részben igazat adok neked, mert baromi sok egyetemistával találkoztam, aki egy félévre fölvett 2 tárgyat, és akkor baromi jól élt.

De ha én is általánosítani akarnék, azt mondanám, hogy nyilván a büdös életbe nem voltál még munkanélküli, mert csak azok beszélnek így, akiknek eddig minden flottul összejött. Aki hasonlóképpen minden szarért megküzd, mint én, attól támadó szavakat még nem kaptam."

Én már 12 éves koromtól kezdve egész iskolás koromban is MINDEN nyáron dolgoztam.

Sőt, 18 éves koromtól már egy bányában húztam az igát évekig. Az én szüleimnek sem voltak kapcsolatai, se semmi, mindent a magam erejéből értem el, főiskolán ösztöndíjas voltam, mellette alkalmi melók építkezéseken, amikor volt meló és idő is, a nyarakat meg végigdolgoztam.

Szóval nekem nem csak úgy 'összejött', hanem nagyon sokat küzdöttem érte. És ha nem találtam volna a főiskola után rögtön munkát, akkor mentem volna McDonald's-ba, vagy kukásnak, akár az ország másik végébe is költöztem volna munkáért. Persze így is költöztem, az ország széléről Budapestre.

Érted? Feláldoztam ezért a baráti kapcsolataimat, a családi kapcsolataimat, rengeteg szabadidőmet hosszú éveken keresztül, a megszokott környezetet, még azt is bevállaltam, hogy egy nagyvárosban éljek, pedig világ életemben utáltam Budapestet. És rohadt keményen hajtottam az eddigi munkahelyeimen, hogy megtartsam őket, annyira, hogy rámentek párkapcsolataim, az egészségem, 31 évesen egy roncs vagyok, de ezt most inkább nem részletezném.

Persze nem mondom, hogy követendő példa vagyok, sőt, ha valaki boldog akar lenni, akkor annak csak azt tudom mondani, hogy inkább ne az én utamat járja.

De a lényeg az, hogy mielőtt bárki háborogna, hogy nem kap munkát, vagy nem olyat, amilyet akar, kérdezze meg magától, hogy mindent megtett-e érte, mert könnyű hangoztatni, hogy ez vagy az jár nekem, de áldozatot hozni dolgokért egy másik dolog.

"Az már csak mellékes, hogy lenézel más szakokat, és az azokat elvégzett embereket. Ha ilyen szar emberek, miért kezdtél ki a hozzájuk hasonlókkal? Talán meghasonlottál?

Nevetséges, amikor valaki azt bizonygatja, hogy az ő szakmája fúdejobb a másikénál..."

Nem embereket nézek le, csak a viselkedésüket. Nem az a bajom XY-nal, hogy szabad bölcsész szakra járt, hanem az, hogy diploma után felháborodottan csodálkozik rá a világra, hogy nem kell sehová, de a kétkezi munka meg derogál neki.

"És igenis lenézel másokat és többnek tartod magadat náluk"

Így igaz, többnek tartom magam bizonyos embereknél, sőt lenézek bizonyos embereket. De ha elolvasod az előző hozzászólásomat, akkor szerintem van alapja, hogy többre tartsam magam az olyanoknál, akik végigbohóckodnak egy esztétika szakot, közbe anyu-apu tolja alájuk a pénzt, és utána is még 35-40 éves korukig apupénzéből élnek, mert büdös nekik a kétkezi munka.

Ugyanúgy, ahogy bizonyos emberekre meg felnézek, mert nálam is nehezebb dolguk volt, és mégis többre vitték.

Sziasztok!

A 2,4,7,14...válaszok az enyémek, de biztos van még több is.

Szóval nekem mázlim volt, mert végül a helyi munkaügyi kirendeltségre vettek föl közfogiba. Persze első hónap csicska meló, de még az is jobb volt, mint a körforgalom rendbe rakása. Most már komolyabb dolgokba is belevontak, pont a közfogisok képzésével foglalkozom a legtöbbet. Kijárok helyszínekre, utazási igazolványokat állítok ki, adminisztrálom a cseréket...stb-stb. Nekem nagyon tetszik, bár igaz, hogy napi 8,5 órában dolgozok havi 50 rugóért...elég nagy kihasználás.

A képzéseken amúgy nagyon az "alja" nép van kinn, bár láttam ellenpéldát is, ahol normális, jól szituált emberek voltak. De a legtöbbjük igazi tapló, és persze engem utálnak és iszonyat bunkók, amiért ilyen helyzetbe kerültek... :(

Pedig azért nem olyan rossz az, 8 és 12 között ülnek egy fűtött teremben, rajzolgatnak, és ugyanúgy 50-et kapnak, mint én...szóval ők még jobban jártak, mert akiket már most vonnak be, azok csak dolgozni mennek az utcára.

Munka az akkor is munka.

Az szégyelje magàt aki még ezt sem hajlandó megcsinàlni.

Rengeteg diplomás is erre kènyszerül.