Akik már legalább tíz évet dolgoztak 8+ órában válaszolnátok? Hogy bírjátok?

8 éve dolgozom szinte szünet nélkül. Heti öt nap, minimum 40 óra (persze inkább több).

Belefáradtam, elég volt. Az életkedvem ment már el. Pedig nem nehéz a munkám, szeretem is.

Idén voltam először táppénzen...eddig mindig kihordtam lábon a betegségeket. Most viszont annyira rákaptam a táppénz ízére, hogy egymás után háromszor is kiírattam magam. Utoljára csak egy sima kis megfázásom volt, amit korábban észre sem veszek, de most éltem a lehetőséggel.

De ha dolgozom is, már nincs motivációm. Egyre hanyagabb vagyok és lustább. Pedig korábban lelkes voltam és példaértékűen dolgoztam.

Nem akarok váltani. Ehhez értek, ötletem sincs mit csinálnék mást. Leginkább semmit. Legalábbis egy darabig semmit.

Ilyen hullámvölgyben mihez kell kezdeni? Mennyi pihenés lenne az, ami újra feltöltene? Mi adna újra motivációt?