Mi volt a legaljasabb gaztett, amit főnököd követett el ellened?

Hazudoznak mint a vízfolyás, mert a pénz a mindenük. Ez már eleve aljas.

Ami személyesebb: megpróbálta elsumákolni a fizetést (nem nagy összeg mert alkalmanként fizetett, de akkor is bekaphatja), egy másik meg egy megígért szabadnapot nem adott meg - tudom, ennél vannak azért durvább dolgok is, nekem nagyon durva nem volt, azon kívül persze, hogy kiraktak mert összeférhetetlen voltam :D

A pasija munkáját is meg kellett csinálnom. Kaja szünetem se volt.

Azt csináltam hogy az ő részét leellenőrizetlenül jónak tituláltam, rátettem a kis név címkéjét is hogy ő ellenőrizte.

Váltottam munkahelyet, hónap elején elmentem táppénzre, volt egy összeg amit borítékban adtak oda a folyószámlára érkező fizu mellé. Ezt megvártam, átvettem és aznap smsben felmondtam.

Ja rá 1 évre találtam sokkal jobb állást addig kihúztam.

Kevesebb pénzért nem akartam elmenni

Velem eddig nem történt kifejezett “gazság”, de a jelenlegi munkahelyemen töltött 4 év alatt az egyik pár hetes projekten volt szerencsém ahhoz emberhez, akit a köznylev tipikus “női főnöknek” hív.

Mézes-mázas “oksi-szupcsi-köszike”, közben mindenkit azonnal kibeszél, ahogy hallótávolságon kívül kerül az illető (nyilván tudod, hogy téged is mocskol, amint kimentél a mosdóba). Aztán adott egy atom szar értékelést úgy, hogy addig és azóta egyetlen panasz sem volt rám, ő meg az egész 3 hetes projekt alatt egyszer nem kért meg, hogy valamit másképp csináljak, sosem mondott face to face véleményt, kritikát vagy kiigazítást. Ja, a munkámat meg okésan elvégeztem, arra konkrétan nem volt panasz.

Következménye nem lett amúgy, de magyon felhúztam magam rajta.

Enyém kicsit más tészta amit eddig leírtak.

Mentőtiszt hallgató voltam, még kb az első gyakorlati órák egyike volt nekem az OMSZ-nál, amikor kiriasztottak egy infarktusoshoz, majd az egységvezető ("a főnök") és a mentősök többi a tagja egyet gondolt és ő elment kávézni, otthagyott engem egyedül a beteggel. Az volt a szerencsém, hogy idős otthon volt ez és az ott dolgozó fiatal ápolónő volt olyan kedves, hogy velem maradt és segédkezett. Nagy leizzadások közepette elláttam protokoll szerűen a beteget, majd miután betettem a kocsiba a beteget ezek beültek legelőre és egyedül hagytak útközben a beteggel úgy, hogy akkor láttam először infarktusost élőbe.

Egész úton attól rettegtem nehogy ránk haljon, mert ezek nem fognak hátra jönni segíteni újraélesztésbe sem.

Utána kitettük a beteget, visszaértünk az állomásra, majd átöltöztem, megköszöntem a lehetőséget, majd soha többet vissza nem tettem a lábamat arra az állomásra. Átmentem egy másikba, ahol szintén kapok önállóan feladatokat és volt már, hogy az egységvezető egyedül hagyott a beteggel, de mindig megvizsgálta a beteget előtte ő is, alaposan mérlegelt és ki is osztotta a feladatot és mondta, hogy ha bármi baj van szóljak neki.

"Menjen fel fürdeni, mert mások szerint maga büdös." Ezzel a mondattal, meg egy pólóval és egy Baba tusfürdővel jött oda hozzám, miközben aznap fürödtem és használok is izzadásgátlót. (Több kollégám meg nem.)

Utólag kiderült, hogy a dagasztópéknek simán nem tetszik a pofám, és ezzel akart elzavarni/megalázni engem, mert simán emnyire beteg lelkű. Felmentem, lezuhanyoztam, de már rég megbántam, hogy nem mondtam fel akkor.

Azt még hozzátenném, hogy én voltam és vagyok az egyik legjobb dolgozó a cégnél. Nem a legjobb, de messze nem a legrosszabb. A dagasztóppékkel meg 11 éve kerülgetjük egymást. Se kézfogás, se köszönés, se semmi. Ja és mindem munkahelyen van olyan ember, akit kerülgethetek. Ez ilyen. Zsolti