A szüleim se tudnak segíteni. Hogyan láballjak ki?

A főnököm nem becsül meg, mivel nem ad elegendő jutattást, így gondoja, elég a kettőhatvan osztan Havaj dídzsé napszemüveg.

Nekem ez fáj lelkileg. Gyárban dolgozom. A többi munkás élvezi az életet, veszik az új kocsikat, házakat. Én meg egy komolyabb tévét se tudtam venni, nézetem a régi trágyaládám.

Unom mán ezt az életet el akarok menni Svédországba. Ott a skandinávoknál jobb az élet. Anyagi bajba vagyok most. A szüleim is szegények nem tudnak segíteni e.

Nagyon egy "Bélának" tartom a főnököm hogy így kizsigerál, minden hrosejt eltesz. Unom. Elegem van. Unom. No, végképpesen nem tudom mi lesz.