A klikkesedés mennyire jellemző munka közben?

Ez egy olyan természetes folyamat, ami olyan természetes, mint a levegővétel. S bizony ez alól senki se kivétel. Te sem. (Az más kérdés, hogy adott helyen nem találsz magadhoz passzolókat, átérzem. Megesik. De sose éreztem magam magányosnak, mert jómagam tökéletesen elvagyok egyedül is.)

Mindenki a magához hasonló egyedeket keresi, akik szimpatikusak számára a saját nézetéből.

Viszont:

A klikkesedés már egy mélyebb emberi kapcsolati forma a kollegai szinthez képest.

Ezt tudatosítanod kell!

A kollegai viszony arról szól, hogy köszönsz, elvégzitek a munkátokat, adott munkákat közösen, kommunikáltok a munkával kapcsolatban. Pl ha valamit nem értesz kérdezel, vagy ha másnak kell segítség a közös cél érdekében, akkor segítesz. (egy helyen dolgoztok argo a cél közös, feladataitok része egy nagy halmaznak)

Még az utálóimmal (azért utáltak, mert elvonultam vázlatolni, rajzolni, számolni, a leendő terveimmel foglalkozva tökéletesen elvoltam, sose érdekeltek a pletyik és lealjasodott dolgok. Mindig terveztem, hogy mit csinálok meló után, amik a vállalkozásom alapjaiul szolgáltak) is normális voltam, s bizony, ha a főnök csesztette valameilyüket ok nélkül, akkor bizony kiálltam mellette a főnökkel szemben, annak ellenére is, hogy emberként hátbaszúrt, áskálódott. (Az, hogy ő mit tett az őt minősíti, az igazságérzetem és tetteim pedig engem minősít.)

Mert a személyes dolgokat külön kezelem. A munka pedig munka.

No, ezt rengeteg felnőtt ember se tudja megtenni és helyén kezelni, hogy a kollega az kollega. Az, hogy azon belül milyen kapcsolati formák jönnek létre, az már a személyes dolguk az embereknek.

Azt jegyezd meg: Több ember, több probléma. Ugyanis kevés az olyan hely, ahol a személyiséget is figyelembe veszik munkára való felvételkor.

Ez az egyik legnagyobb tény/tényező.

Jómagam, amikor kiválltam az alkalmazotti melóból és létrehoztam magam kis vállalkozását az 5 fős csapatommal itt viszont válogattam rendesen emberek között. Minimum olyan embereket kerestem, akik a fent elhangzottakban egyet ért velem és be is tudja tartani.

De mivel hasonló elveken vagyunk így már van egy közös halmaz a személyiségünk között, ami lehetővé teszi a jobb és minőségibb emberi viszonyt, együttműködést.

4 dolgot tehetsz abban a helyzetben, amiben vagy:

- elfogadod és helyén tudod kezelni a jelent

- felmondasz és keresel másik helyet, ahol hozzád hasonlóak vannak vagy maga a munkát adó megválogatja kit vesz fel

- létrehozod magadnak azt a közeget, munkahelyet teremtesz

- solo munkába fogsz

Kérdező!

Őszintén... Mi és miért fáj neked az adott szituációkban?

Érdekes pl anno 8 fős csapat része voltam, ők elbeszélgettek étkezés alatt is együtt 7-en,engem mégse zavart.

Tudod miért?

Tudni fogod a választ, ha megválaszolod magadnak a magad oldalát.

A másik kérdéseim, amik ehhez tartoznak:

Mennyite vagy elégedett önmagaddal?

Mennyire vannak munkán kívüli emberi kapcsolataid?

Mennyit foglalkozol önmagaddal, jövőddel?

Itt van a különbség és egyben a válasz is.

Tedd rendbe önmagad és nem fog ilyen jelentéktelen dolog sziven ütni.