Hogyan lehet kezelni az irigységet?
Főleg a munkahelyen, de az egyik testvérem részéről a családban is. Nem vagyunk multimilliomosok, de az átlaghoz képest jól élünk. (vállalkozás) Hozzáteszem mögötte rengeteg munka és lemondás van, nem csak úgy az ölünkbe hullott.
A munkahelyemen mostmár egyre több a nem jóindulatú beszólás. Pl beszélgettünk egy helyről, ahol hétvégén voltunk. Kolléganőm megkérdezte mennyi a belépő, elmondtam, mire cinikusan felnevetett hogy na, majd ha egyszer gazdag leszek, aztán otthagyott. (nem is volt egy vészes összeg) Télen exkluzívabb helyre utazunk, amihez ki kellett kérnem a szabadságomat, és ez "valahogy" a kollégák fülébe jutott. Hülyeségeket hallok vissza magunkról, ami rosszul esik. Fogalmuk sincs például, hogy a bevételünk egy részével alapítványokat támogatunk.
A testvéreméktől sokkal rosszabbul esik, mindig teljesen normálisan, szeretettel viszonyultunk hozzájuk akkor is amikor még nem ment a szekér, és utana is. Ők viszont egyre kevesebbet jöttek ha hívtuk őket, ma meg már köszöntést se kapok. En nem hinném hogy változtam azon kívül, hogy többet tudok fordítani a külsőmre ami nyilván latszik, de mit kéne tenni? Titkolózni mindenről vagy elfogadni hogy ez van?
Igazából ezt nem neked kell kezelni. Ha valóban nem változtál, és tényleg csak nyers irigység ez a részükről, akkor neked ehhez nem sok közöd van. Nekik kéne kezelni, nem neked.
Persze nem ismerünk, lehet, hogy te úgy gondolod nem változtál, mégis, ha beszélgettek, és esetleg olyankor dicsekedsz, vagy lenézel másokat, mert nekik nincs annyi, akkor részükről ez nem irigység, hanem csupán unszimpatikus lettél számukra. De mégegyszer mondom, ezt nem tudhatjuk, nem ismerünk, csak felvázoltam, hogy akár erről is szó lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!