Az életben valójában az úgynevezett soft skill-ek számítanak leginkább?

Az első részével szinte teljesen egyetértek, a soft skillek nagyon fontosak. De nem mindenhatók. Ha nincsen tudásod lehet akármilyen jó beszélőkéd, bizonyos utak zárva maradnak előtted. Szóval a cél az lenne hogy legyenek soft skillek és tudás is.

Ez az amerikaias rész meg annyira széles és értelmetlen általánosítás hogy inkább nem is foglalkozok vele.

.. és nézd meg, hány amerikai lesz depressziós, amikor ráébred, hogy mégsem ő a világ közepe, akinek minden sikerül!

A valóság egyébként az, hogy az élet nem fekete-fehér. Vannak olyan területek, ahol nagyon számít a jó kommunikációs készség, és vannak, ahol kevésbé. Én IT-szektorban dolgozok, és bizony nem egy olyan embert láttam, aki kifejezetten magasra ért, közben meg képtelenség vele normálisan kommunikálni.

Az önbizalom is sokat tud dobni, sajnos láttam rá példát, hogy valaki eleve azért nem is próbált még csak továbbtanulni sem adott területen, mert annyira magába beszélte, hogy neki ez úgyse fog menni. De itt is igaz az, hogy egy szint fölött ez már csak nagyon kicsit dobhat az ember esélyein.

Valós tudás nélkül meg lehet akármilyen önbizalmad és beszélőképd, kicsit is komolyabb helyekre esélytelen, hogy felvegyenek.

"Ezen a téren az amerikaiak nagy előnnyel indulnak"

... élmezőnyben a gyógyszerfüggőség tekintetében.

És nem, éppen hogy rohadt nagy hátrány ez, hogy egyszer "megoldunk mindent", a következő pillanatban meg"I don't care", Te meg csak nézel, hogy mi van, mert egyértelműen nem oldható meg a dolog, ahogyan az illető elképzelte, de nem képes megérteni, aztán hirtelen hagyjuk az egészet akkor.

Sokat dolgoztam amerikaiakkal, van tapasztalatom ebben.

Nem tudom, mi az a soft-skill.

Én az életet egy stratégiai játéknak tekintem, és ennek megfelelően igyekszem döntéseket hozni.