Van olyan hely ahol a takarítóktól elvárják, hogy minél kevesebbet legyenek szem előtt? Miért? Lenézik őket vagy hogy van ez? Tudtok ilyenről konkrétan?

Én kettéválasztanám a dolgokat.

Lenézni a takarítót ócska sznob dolog. Mondom irodistaként.

Az más eset, amikor megkérik vmilyen okból a takarítókat foglalkoztató egységet vagy céget, hogy akkor takarítsanak, amikor nincs senki jelen. Ez a legtöbbször nem azért van, mert undorodnak a takarító jelenlététől, hanem azért, mert vmiért nem praktikus az, hogy vki éppen ott molyol a teremben. Pl. napközben folyamatosan meetingek vannak, ügyféllel való telefonos, akár zoomos meeting (közben meg hallatszik meg látszik, hogy Zsuzsika vagy Lacika súrol meg porszívózik... nem is profi és zavaró is), ill. olyan bizalmas adatokhoz lehet hozzáférésük, amikhez nem szabadna, hogy legyen, főleg olyan esetben, amikor irodakomplexumokról beszélünk, ahol a takarítót nem is az adott teremben dolgozó cég fizeti és alkalmazza, hanem egy harmadik fél. Ha ilyen adat hozzájuk kerül és akár véletlenül, akár haszonszerzés miatt megosztják, nagyon durva pénzeket is fizettethetnek az adott céggel azért, mert nem kezelte elég bizalmasan az infókat.

Irodában általában a munkaidő előtt vagy után takarítanak.

Üzletben többféleképpen. Én pl. takarítottam ruhaboltban, ott nyitás előtt kellett, 7-9-ig, de akkor már ott voltak az eladók is. Drogériában viszont nem, mert senki nem jött be előbb, hogy kinyisson nekem. Így kénytelen voltam akkor felmosni, amikor már bent voltak a vevők. Bizony, kerülgettk egymást, de nem én tehettem róla.

Megjegyzem, a takarítás (főleg az irodai) bizalmi munkakör, nem nyulkálhatok az asztalon lévő iratokhoz, és eszemben sincs nézegetni.

Épp most jöttem el egy ilyen munkahelyről. Étteremben takarítottam. Megérkeztem, a főnök (a szakács) már forgatta a szemét. Mivel nincs konyhai kisegítője, mert mindenki elmegy a próbanap után, mindent a főnöknek kell csinálnia a konyhán. Amikor én 8-kor megérkeztem, akkor a főnök már javában főzött. Nem igazán örült, hogy elveszíti azt a 20 percet, amíg kitakarítottam a konyhát.

Sosem tudtam, hogy mikor fog lejönni a főnökasszony (a pincér), de addigra kész kellett volna lennem a vendégtérrel. Folyton végigtrappolt a friss felmosáson, aztàn leüvöltötte a fejemet, hogy nem takarítottam fel a lábnyomokat.

Akkor is ment a pofavágás, szemforgatás, amikor bementem a konyhára felmosóvízért. Értem én, hogy értékes fél perceket veszít ilyenkor, ha esetleg épp ő is használná a csapot, de sajnos nem tudok varázsolni.

De ezeket még elviseltem volna, nem ezért jöttem el. Voltak ennél nagyobb bajok is.

Nem tudok ilyen munkahelyről, de lehetséges, hogy volt már ilyen is.

Magukat a takarítókat nem nézem le, de vannak nagyon ellenségesek is köztük. Nálunk a takarító mindenkit sérteget, beszól a kollégáknak, már nem győzzük kerülni őt, ordibál a telefonban velünk. Már rég ki kellett volna rúgni fegyelmivel, nem is értem, miért nem tette meg a főnök...