Ez korrekt volt a kollégám részéről szerintetek?

Pályakezdő vagyok, sikerült munkát találnom fél év munkakeresés után.

Nincs diplomám, rendszergazda vagyok, de szeptembertől szeretném azt tanulni, ami igazán érdekel, az pedig a dietetika.

Szóval:

Sikerült munkát találnom és februártól egészen máig dolgoztam, mert nem hosszabbítanak, e hónap végéig szól a 4 hónapos próbaidő.

Most jöjjön a sztori, az egyszerűség kedvéért legyen a nagy főnök neve Béla, a kis főnök neve Pisti.

Béla azzal az indokkal küldött el, hogy nincsenek velem megelégedve.

Béla egy irodában ül egyedül, hisz Ő a főnök főnök, így nem tudja, hogy mi megy nálunk Pistivel és még egy másik kollégával, tehát Ő semennyire sem lát bele ebbe.

Ezzel a probléma az, hogy szó szerint semmit sem kellett csinálni 4 hónap alatt.

Nem, nem túlzok. Pisti 4 feladatot bízott rám 4 hónap alatt.

1, frissítsem a számítógépeket, ami annyiból áll, hogy bekapcsolom, és nyomkodok az egeren a bal gombot, hogy dobja be a Windows frissítést.

2, merevlemezekről töröljem le az adatokat, ami annyiból áll, hogy egy kábel segítségével rácsatlakozok a gépre, és egy programmal letörlöm az adatokat, ez ismét kb. 1 percet vesz igénybe. (Mire letöröl mindent az kb. 2-4 óra, tehát ülök felette és nézem, hogy a csík mikor ér a végére)

3, Gyűjtsem ki Excel táblába, hogy adott nyomtatók mennyi kilogrammot nyomnak. Ez kb. 20 perces munka volt.

4, Gyűjtsem ki Excel táblába a cég összes nyomtatójának a nyomtatási számát, minden hónapban külön külön (kb. 20 nyomtató), mindezt 2011-től kezdve, merthogy ezt már valaki elkezdte egyszer, de 1 év után megunta, annyira monoton és unalmas.

Nem volt gond, megcsináltam, 1 hét alatt, kb. napi 4 órában, mert többet nem voltam képes elviselni, mert konkrétan rosszul voltam annyi számtól.

Ennyi feladat volt 4 hónap alatt. Nincsenek velem megelégedve annak ellenére, hogy amire kértek mindent megcsináltam.

1 dolog zavar nagyon, hogy Pisti ezt a hátam mögött beszélte meg Bélával. Tehát egy diplomás, 50 éves embernek annyi gerince nincs, hogy odaálljon elém, és elmondja, hogy mi a probléma. 0 kommunikáció, szó szerint napi 8 órában semmi kommunikáció nem zajlott el az irodában (természetesen a másik kollégával beszélgetett). Ha megkérdeztem, hogy tudok-e segíteni valamit, 5/5 azt a választ kaptam, hogy "Most nem, mert olyan dolgot csinálunk, amiben nem tudnál."

Próbáltam alkalmazkodni, 20 évesen bekerültem egy olyan közegbe, ahol 50 éves emberek dolgoznak. Később ebből így is, úgy is probléma lett volna, mert nem bírtam volna tovább ott lenni ilyen közegbe. 0 kommunikáció, 0 közös pont, semmi, szóval nem ütött meg nagyon ez a dolog most.

De, mégis zavar, hogy egy 50 éves diplomás emberben hogy nincs akkora gerinc, hogy oda álljon elém, és megmondja, hogy "Figyelj már, ez meg ez nem jó, próbálj már meg jobban odafigyelni." (Mondjuk ezt se értettem volna, mert amire kértek mindent megcsináltam jól)

Az már csak a hab a tortán, hogy a másik indok, amiért elküldtek, mert rosszul köszönök vissza, vagy egyáltalán nem köszönök.

Ez nem igaz, mert konkrétan 1 embernek volt, hogy 3x is köszöntem, mert nem tudtam ki kicsoda és nem tudtam, hogy vajon neki köszöntem-e már, vagy sem.

A rossz köszönés alatt azt kell érteni, hogy Helló/Szia. Hogy ebben mi a rossz, nem tudom. Tegeződés volt mindenkivel, Ők is így köszöntek. :D