Szerintetek a főnökök is szoktak ilyenről gondolkodni vagy csak a munkavállalók?

A szituáció a következő: felmerül egy cégnél egy adott probléma. Lehet ez bármilyen jellegű, a lényeg, hogy a főnök tesz/kér valami olyat, ami a munkavállalónak nem tetszik. De a munkavállaló ahelyett, hogy megbeszélné a főnökkel a problémáját, magára veszi és besértődik rajta. A többi kollégának már mondogatja nagy arccal, hogy nála ez volt az utolsó csepp és most felmond. Aztán másnapra lenyugszik és nagy duzzogások közepette tovább csinálja a munkáját. Ilyenből rengeteget láttam már. És van olyan aki hosszú évek alatt már 100-szor elmondta, hogy ő most felmond, de nem tette. A kérdés, hogy vajon ez abból származik, hogy nem mernek a főnök elé állni és neki elmondani a problémájukat?

Vajon fordított esetben mi a helyzet? Ha a munkavállalók tesznek olyat, ami a főnököknek nem tetszik, akkor a főnökök is egyből az jut eszükbe, hogy most kirúgják az illetőt? Vagy inkább a probléma jelzésén és megoldásán gondolkodnak? (Én egyébként az gondolom, hogy inkább a megoldáson gondolkodnak, hiszen pont ezért ők a főnökök, mert ez átlag embernél sokkal jobban menedzselik a felmerülő problémákat.)