Randira hívni kollegát, rizikós?

#10: „...na meg bírni kell a pletykát is”

Most nem azért, de mióta zavar egy független férfit az ha "hírbe hozzák" egy csinos nővel? :)))

#11: Ha csak ilyen egyszerűek lennének az emberek.

Többek között ha kap egy visszautasítást, és ezen csámcsog majd az egész cég...

#10

#12

Túlgondoljátok ezt a dolgot, ha nem házas férfiról/ nőről van szó, akkor kicsi a szenzációértéke a dolognak, nincs mit "csámcsogni" rajta, max. 1-2 napig. Esetleg akkor ha a munkahelyi légkör inkább hasonlít egy viperafészekhez amiben a rosszmájú irigykedők dominálnak.

#17

Önbizalomhiányos nyulak gondolkodnak így, akik aztán csodálkoznak hogy miért nem tudnak soha becsajozni.

Érdekes ezt nőként olvasni, úgy, hogy az egyik volt barátomat a szakmai gyakoraltom alatt ismertem meg, a másikat egy volt munkahelyemen, és a jelenlegin nemrég addig kavartunk egy kollégával, hogy végül a lakására is felmentem iszogatni, akcióra készen, viszont közben olyanokat mondtam, amik számára kiábrándítóak voltak (pl, hogy sosem lesz gyerekem - ő nagy családot szeretne), másnap megmondta nekem, hogy jó társaság vagyok, meg minden, de nem egymást keressük. Nincs kellemetlen légkör, azóta is jól össze tudunk dolgozni, sosem hallottam vissza, hogy erről beszélnének a kollégák. Ez kb. egy éve volt, azóta jött egy új kolléganő a részlegünkre, akivel meg sikerült összejönnie az illetőnek, és őszintén örültem nekik, mert boldognak tűnnek, de közben meg megkedveltem az új kolléganőt is, és úgy voltam vele, hogy Isten ments, hogy valaki elkotyogja, hogy én a párjával anno majdnem, mert ki tudja, hogy reagál rá. Aztán a múltkor random megemlítette. Kiderült, hogy réges-rég tudja, a párja elmondta neki, csak helyén kezeli, nem zavarja egyáltalán.

Vagy nekem van szuper munkahelyi környezetem, vagy nem tudom. Középiskolában tapasztaltam utoljára azt, hogy két ember magánügyén csámcsog a környezet.