Passzív agresszió kezelése munkahelyen?
Sziasztok!
Tanácsot kérnék az alábbi munkahelyi konfliktus kezelésében.
Juniorként felvettek dolgozni egy céghez, pont egy évvel ezelőtt. Az első három hónapban minden rendben volt, utóbb viszont azt kezdtem el érezni, hogy a mentoromnak a terhére vagyok. Mivel juniorként dolgozom, ezért ahhoz hogy az ügyfélhez továbbítani lehessen bármilyen anyagomat, a mentoromnak az engedélye szükséges.
A mentorom szakmailag jó, de nem tudja menedzselni a munkafolyamatokat, a saját munkáját sem tudja megszervezni,nemhogy még az én munkám felügyeletét is el tudja végezni. Rengeteget túlórázik, és rengeteg felesleges dolgon tipródik sokat. Arra már nem is jut ideje, hogy az én ügyeimmel foglalkozzon, abszolút teher vagyok neki. A határidő utolsó napján felületesen átfutja az anyagaimat, van hogy korábbi változatokat és kiküldi az ügyfélnek. A cég szempontjából is teljesen életveszélyes az ügymenet.
Az utóbbi időkben már azt látom, hogy nem is szól hozzám, egy szobában ülünk, de sem szakmailag sem személyesen nem kommunikál, akkora tehernek érez, hogy gyűlöl engem. Karácsony előtt felhoztam, hogy mi a baj, hogyan tudnám orvosolni. A válasza az volt, hogy feladatokat ad nekem, amit szakmailag jól elvégzek, de ha valamelyikhez nincs kedve, azt kiszelektálom és nem végzem el.
Végiggondoltam, amit mondott, szerintem ennek annyi valóságalapja van, hogy egy év alatt volt 2-3 olyan kisebb 5 perces munka, aminek nem volt határideje és elkezdtem tologatni, így végül nem csináltam meg. Viszont ezek teljesen felesleges feladatok voltak, az elmulasztásukkal kapcsolatban sem a cégnek sem az ügyfeleknek nem volt semmilyen kockázatuk. A nagy projekteket viszont mindig határidő előtt több nappal elkészítettem, ezeket elismerte, hogy szakmailag jól megcsináltam.
Véletlenül rákerültem egy levelezésre néhány napja, ekkor láttam, hogy egy kollégának arról ír, hogy egy-egy részfeladatot nem csináltam meg, holott feltüntettem a timesheetben... A belső rendszeren visszanézegettem az ügyekhez rendelt e-maileket és ezt csinálja azóta, hogy itt vagyok, a számlázásnak folyamatosan azt írja, hogy amiket időket rögzítettem, valójában nem csináltam meg, csak random beírtam.
Jelentő késésben vagyunk számos üggyel, gondolom ezt a vezetőségnek úgy akarja előadni, hogy azért késlekedünk, mert én nem csinálom a feladataimat. Szerencsém, hogy a legelejétől minden feladat leadását rendesen dokumentálok, mindenről van e-mailem. Ezekből lehet látni, hogy hetekkel a határidő lejárta előtt leadtam neki az általam véglegesnek szánt anyagot. Illetve vannak olyan e-mailek, amelyek azt igazolják, hogy ott voltam és megcsináltam azokat a feladatokat, amelyekről a számlázásnak azt állítja, hogy nem csináltam meg.
Hogyan lehet kezelni ezt a passzív agresszív helyzetet? Pár héten belül sor kerül az éves minősítésre, gondolom ott jóra nem számíthatok.
Menj be a vezetődhöz és ott add elő ezt.
Előtte szedd rendbe (egy listában), hogy miket csináltál, milyen eredményeid voltak. Ha van valahonnan valami visszajelzésed (a mentorodon kívül), azt is vedd elő (legjobb, ha dokumentálni is tudod, nem csak a "Sanyi a kávégépnél mondta, hogy fszán meg volt csinálva az anyag).
A mentorod valószínűleg ki van égve, szarik az egészbe, magát, meg a visszaesett teljesítményét védi.
Amit #1 írt azt én is támogatom, már ha a vezetődet érdekli...
Még mindig jobb, mint nálunk, ahol a főnök és a közvetlen főnököm öribarik, folyamatosan intéznek maguknak prémiumokat, közben egyik sem tudja tisztességesen ellátni a kollégák felé irányuló szociális/vezetői feladatát, nem tudnak munkát kiosztani, mindent késve közölnek, idiótán kommunikálnak, nem képesek felmérni, kinek, mi lenne a feladata, nem hajlandók konfrontálódni, elnézik, hogy egyesek csak azért járnak be dolgozni, hogy a kollégákkal/főnökökkel pofázzanak, meg a másodállásukat végezzék, míg mások rádolgoznak, de ezzel panaszkodni sem tudsz senkinek, mert a főnököm felettese szimplán leszarja és közli, hogy oldjuk meg egymás közt. Én meg csak egy jelentéktelen (bár szakmailag elismert) pont vagyok, aki ha ezt nem tudja megszokni, akkor találnak helyette idővel mást is.
A te helyzeted megoldhatóbbnak tűnik, engem viszont felbosszantanak az ilyenek, hogy tehetetlen vagy 2 olyan emberrel szemben, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne nem csak az adott pozícióban, de a cégnél sem.
"a mentoromnak a terhére vagyok. Mivel juniorként dolgozom, ezért ahhoz hogy az ügyfélhez továbbítani lehessen bármilyen anyagomat, a mentoromnak az engedélye szükséges. A mentorom szakmailag jó, de nem tudja menedzselni a munkafolyamatokat, a saját munkáját sem tudja megszervezni,nemhogy még az én munkám felügyeletét is el tudja végezni. Rengeteget túlórázik, és rengeteg felesleges dolgon tipródik sokat."
Mintha az én főnökömről írtál volna. Két hónapja vagyok a cégnél, de egyszerűen nem tudja beosztani az idejét, a két hónap alatt még egyszer sem tudott leülni velem, hogy átvegyük, mi a feladatom. Részfeladatokat oszt ki nekem, de egészben nem látom a folyamatot, viszont mindent számon kér rajtam, hogy miért nem tudom. Semmit nem tud elmagyarázni, ha kérdezek, akkor össze-vissza csapong, hadar, semmit nem értek belőle. Próbálok magamtól megtanulni dolgokat, de képtelenség úgy elvégezni egy nagyon bonyolult, hosszú folyamatot igénylő munkát, hogy a 70%-ával nem vagy tisztában a folyamatnak. A maradék 30% is nagyrészt annak köszönhető, hogy néhány kollégától tudok kérdezni néha, de nekik teljesen más a munkájuk, ezért vagy jót mondanak vagy nem.
Két hónap alatt odáig nem tudott eljutni a főnököm, hogy egyetlen alkalommal leülne velem fél órára legalább. Mindig csak ígérget, hogy majd meg majd. Közben már kétszer elment nyaralni 1-1 hétre és ott hagyott teljesen tapasztalatlanul, tudás nélkül. Informatikai cég, nagyon sokat kéne tanulnom, de semmit nem haladok. Frusztrál, ideges vagyok tőle, semmi sikerélményem nincs, mert még ha meg is tudok önállóan csinálni valamit, soha nincs dicséret, csak kritika. Igyekszem, saját rendszert alakítottam ki, amiben vezetem, hogy melyik projekt hol tart, tehát láthatja, hogy baromira igyekszem, főleg, hogy nem vagyok rest túlórázni sem, pedig nem fizetik. Csak a kollégák tartják bennem a lelket, akik nagyon jó fejek, segítőkészek, megértőek, mert pontosan tudják, hogy milyen a főnökség (ők a tulajok). A kollégáktól tudom egyébként, hogy eddig minden elődöm ezért ment el a cégtől. Tehát bírom, amíg bírom és amíg nem találok másikat.
Azta! Egy az egyben, mintha az én helyzetemet vázoltad volna fel. Ugyanez. Nem is értem mi van ezekkel az emberekkel.
Én úgy érzem, mintha mostanában még direkt a hibákat is keresné. Ha nem fog javulni a helyzet, én tuti megyek máshova. Igazából az igazságtalanság, ami zavar mert jól végzem a munkámat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!