Munka egy ovis mellet?

Kérdező

Az ovodának pont az a fő lényege, hogy a gyerek biztonságban van az oviban míg a szülei dolgoznak.

Nem tudom mennyi idős vagy, de ez régen igy volt, a gyerekek oviba apa, anya melóban

Tudom a mai fiatal nők nem annyira szeretnek dolgozni, jobb otthon a telefonon lógni, barinőkkel vásárolgatni stb miközben a férjetek reggeltől estig melózik, de képzled el, jobban élnétek ha te/ti is dolgoznátok nem csaka pénzt költenétek!

A normális nők ma is dolgoznak, gyerekek mellett is!

Végy példát róluk

Elég sokan. Én már bölcsis korában is dolgoztam. De most mit csinálsz egyedülállóként, míg ő oviban van?

Magánklinikán vagyok laboros.

De ismerősem gyerek mellett dolgoznak: tanár, rendőr, Tb ügyintéző, nővér, orvos, szociális munkás, bolti eladó, autóbusz vezető, óvónő, dajka,postás, konyhás néni. Hirtelen ennyi jutott eszembe. A lehetőségek tárháza kb végtelen

Ha semmi segítséged nincs, költözz anyukád közelébe.

Egy ovis gyerek sajnos rengetegszer beteg. Ha találsz is munkát, nem tűrik majd meg, hogy állandóan táppénzen legyél a gyerekkel. Ezért is fontos, hogy anyukád tudjon segíteni.

Igen a többség igen.

Akinek nehézkesebb az is keres akkor olyan állást ami 6 vagy 4 órás.

Nálunk is van egy kolléganő aki délután 3-ig dolgozik mert egyedül él a kisgyerekkel.

Meg lehet oldani.

Felénk az Aldiban pl. reggeli műszakos néhány nő és megoldható.

Csak ki milyen munkát vállal el ugye...

Dolgoztam ovis és bolcsis korukban is, természetesen. Még úgy is, hogy egyedülálló voltam ennek az időszaknak egy részében. Egy középiskolában voltam iskolai szociális munkás.

A kicsi még ovis volt, amikor valtottam, és vállalkozó lettem, mondjuk nekem vannak hosszú napjaim, amikor estig vagyok, de van a gyerekeknek apja, még ha nem is vagyunk együtt, az ő gyerekei is.

Ovis busz van?

Mert nekem a '90-es évekből ez ismerős, hogy anyám otthagyott a kereszteződésben, mert futott a volánbuszra, aztán mentem az oviba egymagam, ötévesen már a kisöcséimmel együtt. Délután meg jött értem, olyan is előfordult, hogy nem tudott jönni, és az óvónéni vitt haza, nála vacsoráztam, onnan vitt el. Nálunk a településen volt az óvoda, alsós koromban volt ez először, hogy majd megyek a busszal, aztán, ha anyám épp ráér, mikor jövök haza a délutánival, akkor ott van, ha nem, akkor hazamegyek. Ha nem jött elém senki, és otthon is egyedül voltam, amit akkor még nem szerettem, akkor átmentem a kedves szomszédos nyugdíjas házaspárhoz. Volt olyan, hogy náluk aludtam el, és valamikor 9 környékén ment át értem apukám, én meg csodálkoztam másnap, hogy a saját ágyamban ébredtem.

Ez régen volt. Sajnálom a mai kölyköket, hogy nincs akkora szabadságuk, mint nekem volt gyerekként, de az is biztos, hogy a mai világban nem merném csak úgy szélnek ereszteni a gyerekem, hogy majd hazaér valahogy, vagy ha nem, akkor tudom, kinél kell keresni, és azt is, hogy biztonságban van, mert az egész falu neveli.

Van egyébként barátnőm, aki dolgozik a kisgyereke mellett. Szülők messze, maguk is ápolásra szorulnának, apuka lépett külföldre, viszont nagy baráti köre van, mindig talál valakit, aki tud vigyázni a gyerekre, vagy elé menni az óvodába, és kibackelni azt a pár órát, amíg haza nem ér. Te írtad, hogy semmi segítséged nincs, így nyilván nehezebb, ha a szüleid még jó egészségnek örvendenek, akkor én a helyedben megfontolnám a Budapestre költözést. Vagy, ha mégse, akkor fizetnék valakinek, hogy mikor nekem esetleg túlórázni kell, akkor menjen a gyerekért. Diákként vállaltam napokat beteg gyerekekkel (nem nagybeteggel, csak aki takonykórral nem mehetett közösségbe, de amúgy evett, meg kívánta a játékot és a levegőzést), nekem 2013 környékén 2-6 ezer közt fizettek ezért Budapesten, attól függően, hogy egy egész napra kellett vigyáznom egy gyerekre, vagy csak kísérnem kellett oviba/suliba, meg haza. Akár az is opció, hogy felbérelsz segítséget, amire szükséged van.